Előfizetői hálózat alatt a helyi központ és az előfizetői készülék közötti hálózati szakaszt értjük. Kezdetben ez kizárólag a telefonhálózat részeként jelent meg. Fő jellemzője, hogy minden előfizetőhöz egy-egy érpár (esetleg érnégyes) csatlakozott, struktúrája ezért csillagpontos volt.

26. ábra
Az előfizetői hálózat struktúrája

Ez a hálózati rész passzív összeköttetéseket tartalmazott. Ez azt jelentette, hogy a központ és az előfizető között csak passzív hálózati elemeket helyeztek el, erősítő, regenerátor, vagy egyéb aktív berendezés nélkül. Ez meghatározta a kiépíthető maximális hosszát is, mely 1-2 km, de épült 3,6 km-es szakasz is.

Bár a hálózat struktúrája csillagpontos hálózatot követelt meg, a kiépített hálózat nyomvonala már követi a települések adta vonalvezetési lehetőségeket. Hogy megkönnyítsék a kiépítést, a helyi hálózatot több hálózati síkra osztották fel (27. ábra).

27. ábra
Az előfizetői hálózat síkjai

Az első sík, mely a központokat köti össze a nagyelosztókkal, a törzshálózat. Az itt alkalmazott kábelek a törzskábelek, melyek 4x100-as, 0,6 mm átmérőjű erekből, pászmás szerkezettel előállított kábelek voltak. Egyes szakaszokon még ezt az érszámot is meghaladták. Ahogyan az igények egyre jobban növekedtek, ezeket a kábeleket felváltják a multiplexerek segítségével továbbított - kevesebb érszámot igénylő - jelek, majd később az optikai kábelek.

Az elosztó szekrények sokszor csak a nevükben szekrények, hiszen jó részük a föld alatt található betonkoporsók. Ide futnak be az alépítmények, többnyire KPE (kemény polietilén) csövek, melyben érkeznek a törzs- illetve az elosztó hálózat kábelei.

A másik sík az elosztó hálózat síkja. Az elosztó szekrényben a törzskábelből kifejtett érpárokat osztják szét (és rendezik át) az elosztó kábel felé, melyekben továbbítják ez előfizetői vonalakat a tápfej felé.

A tápfej (előfizetői leágazást biztosító szekrény többnyire épületen belül található. Családi házas övezetben azonban nem lehet egy sok előfizetőt kiszolgáló tápfejet egy családhoz felszerelni, ilyenkor a járdaszegélynél elhelyezett szekrényben történik a leágaztatás.

A harmadik sík az előfizetői leágazás. A tápfej (tápszekrény) és az előfizetői csatlakozó doboz közötti szakasz. Itt már az előfizetőig nincs megszakítás, nincs több leágazás.