2.2.3. Kondenzátorok rajzjelei
13. ábra
A kondenzátorok gyakorlati jellemzői
- Névleges érték
- Tűrés
- Névleges feszültség
- Veszteség
- Szigetelési ellenállás
A névleges érték a kondenzátor legfontosabb jellemzõje. A gyakorlatban 1 pF és 100 mF közötti értékűeket gyártanak szériában. A valódi értékének a névlegestõl való eltérése a tűrés. Ez utóbbit a névleges érték százalékában adják meg.
Az ellenállásokhoz hasonlóan csak bizonyos értékűeket gyártanak. Az adott pontossági osztályokban (a 20, 10 és 5 %-os tűrésű E6, E12 és E24 IEC szabvány) olyan értékeket szabványosítottak, hogy az adott tűrésekkel vett intervallumok átfedjék egymást. Ezeket és a 10-, 100-, 1000- stb. szeres értékeit lehet megtalálni az alkatrészkereskedõknél. A pontossági osztályt és a névleges feszültséget a kondenzátor oldalán betűjelzés mutatja. A névleges, vagy üzemi feszültséget a kondenzátorok tartósan elviselik, rövid ideig (néhány percig) annak háromszorosánál sem üthetnek át (próbafeszültség). Egyes kondenzátortípusoknál meg kell különböztetni a határértékeket egyen- és váltófeszültségre (pl. ELKO).
Kondenzátorok jelölésrendszere ráírt számok alapján
Ha 3 számjegy adott:
101
az első két szám meg adja az értékét, a 3. szám meg adja hány '0' -t kell írni
utána és ezt az értéket pF-ban kapjuk meg vagyis:
101 = 100 = 100pF
103 = 10 000 = 10 nF
221 = 220 = 220pF
474 = 470 000 = 470nF
Előfordul, hogy csak 2 szám található akkor az érték pF-ban értendő Pl. 22 (22 pF)
Utóbbi időkben előfordul, hogy a kondenzátorok színkóddal kerülnek forgalomba, ezért foglalkozni kell ezzel a jelölésrendszerrel is. 14. ábra
Polyester műanyag kondenzátorok színkódjai
14. ábra
Kondenzátor típusok
Tanulóink (néha még a tanárok is) nem mindig tudják azonosítani a vásárolt (bontott) alkatrészeket, ezért bemutatunk néhány típust.
15. ábra
Műanyag szigetelésű,
hengeres kivitelű kondenzátorok
16.
ábra
Kerámia kondenzátorok
17.
ábra
Elektrolit kondenzátorok
18.
ábra
Természetesen a fenti kondenzátorokon kívül még sokféle kondenzátor van. A különféle gyártó cégek egy célja azonos: az alkatrész a lehető legkisebb legyen, megfeleljen az adott áramkör névleges feszültségeinek, valamint nagy sorozatban lehessen gyártani.