A képelemek méretét - így a sorok számát is  - látásunk felbontóképessége határozza meg. Mivel a világosságváltozást hamarabb vesszük észre, mint a színezettségváltozást, a sorok számát a világosságfelbontó-képesség határozza meg.

Akkor nem vesszük észre, hogy a kép sorokból áll, ha a két szomszédos sorhoz tartozó látószög nem nagyobb mint 2 szögperc. Ez azonban függ a nézési távolságtól is. Minél távolabbról nézzük a képet, annál kisebb lesz ez a szög, de annál kisebbnek látjuk az egész képet is.

A kép két széléhez tartozó optimális látószög kb. 20 fok (18. ábra). Ekkor a teljes képet kényelmesen átlátjuk, és a látómező lényeges részét a kép tölti ki. A legkedvezőbb látószög a képmérettel együtt megszabja a legmegfelelőbb nézési távolságot is. A néző önkéntelenül olyan távolságról nézi SDTV-nél a képet, hogy az ahhoz tartozó látószög kb. 20 fok legyen.

18. ábra

Ezen a kb. 20 fokon belül a soroknak legalább 2 szögpercenként kell követni egymást, ami kb. 600 sort jelent. Ezzel közelítőleg meg is határoztuk a látható képhez szükséges sorok számát.

A sorok számának pontos megállapításához még néhány szempontot figyelembe kell venni:

• Később tanuljuk, hogy vannak olyan sorok is, amelyek nem alkotnak látható képet. Ezért a sorok száma az előbbinél nagyobb legyen.
• Az ún. váltottsoros letapogatás (amelyről szintén később lesz szó) megköveteli, hogy a sorok száma páratlan legyen.
• A sorszám lehetőleg kis páratlan számok szorzataként legyen felírható. (A sorszám megválasztásakor ugyanis a kétirányú eltérítés, a vízszintes és a függőleges képpásztázás ritmusa közötti pontos arányt frekvenciaosztással biztosították. Egy lépésben pedig csak kismértékű osztást tudtak megvalósítani.)

A sorok száma a televíziós rendszerek lényeges jellemzője. Különböző sorszámokat szabványosítottak:

            405 sor = 3·3·3·3·5             (Anglia)

            525 sor = 3·5·5·7                 (USA, Japán)

            625 sor = 5·5·5·5                 (európai országok)

            819 sor = 3·3·7·13               (Franciaország)

A kisebb sorszám kevésbé jó minőségű képet eredményez (azt mondjuk: a felbontás „durvább", kevésbé finom). De - látni fogjuk - ilyenkor a képjel átvitele kisebb sávszélességet igényel, könnyebb az átvitelt megvalósítani. Nagyobb sorszám esetén a reprodukált kép csak akkor lesz „finomabb", ha a képjelet lényegesen nagyobb sávszélességgel visszük át.

Ma már csak a 625 soros rendszert (Európa, Ázsia - Japánt kivéve -, Ausztrália és Afrika) és az 525 soros rendszert (Észak- és Dél-Amerika, Japán) használják.