12.2. A visszacsatolás alapegyenlete, a visszacsatolási tényező és a hurokerősítés

iDevice ikon

60. ábra

 

A visszacsatoló négypólus átviteli tényezőjét visszacsatolási tényezőnek nevezzük, ß-val jelöljük. Értéke a visszacsatoló négypólus kimenetén lévő jel és az erősítő kimenetéről a visszacsatoló négypólus bemenetére jutó jel hányadosaként számolható. Ha a visszacsatolt körben „körbe járunk" és vizsgáljuk az eredő jelátviteli tényezőt, akkor ezt a két négypólus (erősítő, visszacsatolás) átviteli tényezőjének szorzatával tehetjük meg. Ezt a szorzatot hurokerősítésnek nevezzük, H-val jelöljük. H= ß A (a visszacsatolt erősítés t meghatározó összefüggésben ez a nevezőben található szorzat). A hurokerősítés értéke és előjele a visszacsatolt erősítő működése szempontjából meghatározó jelentőségű.

 

A visszacsatolás fajtái

Attól függően, hogy a bemeneten milyen jelek összegzését végezzük, beszélhetünk soros (feszültségösszegzés), vagy párhuzamos (áramösszegzés) visszacsatolásról. A visszacsatolás másik jellemzője, hogy a kimeneti jel mely összetevőjével arányos jelet csatolunk vissza. Ez alapján beszélhetünk feszültség, illetve áram visszacsatolásról. A fentiek alapján a visszacsatoló négypólus bekötését négyféleképpen végezhetjük el. Így a következő visszacsatolás típusokat különböztetjük meg:

  • Soros feszültség vcs.
  • Soros áram vcs.
  • Párhuzamos feszültség vcs.
  • Párhuzamos áram vcs.

Mind a négy visszacsatolás más-más módon változtatja meg az erősítőjellemzőket. Általánosságban elmondható, hogy a párhuzamos visszacsatolás (áramösszegzés) a feszültségerősítés értékét nem befolyásolja, míg a soros visszacsatolás (feszültségösszegzés) az áramerősítés értékét nem befolyásolja. A és ß a vegyes visszacsatolásoknál dimenzióval is rendelkező mennyiségek (mértékegységük van), ami az eddig tárgyalt jelátviteli tényezőknél nem fordult elő. A dimenzió az ohm törvény alkalmazásával nyert alapképletekből egyszerűen meghatározható.