Sokszor szükség van a jel szintjének csökkentésére, például különböző méréseknél vagy a vételi tartomány pontos beállításánál. Ez utóbbi nagyon fontos, mert vannak olyan vevő eszközök, melyek nem képesek károsodás nélkül fogadni az előírt teljesítményszintnél nagyobbat. Ha az érkező fény intenzitása mégis nagyobb lenne, csillapítót kell közbeiktatni.

Két fajtája van:

• a változtatható (kalibrált) csillapítók, és
• a fix csillapítók.

A fix csillapítókat olyan rövid szakaszokon használják, ahol a rövid áthidalt távolság miatt a vevőhöz érkező jel szintje még túl magas, és csökkenteni kell ezt a szintet. Egy példa: az adó kimeneti teljesítménye 0 dBm, a vevő vételi tartománya -10 és -30 dBm közé esik. Az áthidalt távolság csak 5 km, melynek csillapítása nem haladja meg a 4 dB-t. Ha az érkező jelet (-4 dBm) a vevőhöz csatlakoztatnánk, akkor túlvezérlődne, tönkremenne, de jó esetben is hibása detektálna. Ilyenkor egy fix csillapítót - például 10 vagy 20 dB-est - kell beiktatni.

Hogyan lehet megvalósítani egy ilyen csillapítót? Sokféleképpen. Az összes módszerrel, mellyel illesztési hibát okozhatunk. Például elmozdítjuk egymáshoz képest a csatlakozókat, bizonyos szögbe állítjuk, vagy valamilyen félig áteresztő anyagot helyezünk a csatlakozók közé. A legegyszerűbb módszer az, amikor egy olyan köztes toldót helyezünk a két csatlakozó közé, mely egy bizonyos távolságban tartja őket egymástól. Ha ez a távolság állítható, akkor még a csillapítás értéke is változtatható. A másik használt megoldás, mikor a toldóba a két csatlakozó közé egy fix csillapítású szűrőt helyeznek el. Ilyen csillapítókat lehet a kereskedelemben kapni.

Másik nagy csoport a méréseknél használatos változtatható csillapítók családja. A legegyszerűbb a jelútba iktatott precíz szűrő alkalmazása 29. ábra.

29. ábra
Optikai csillapító szerkezete

A szálból kilépő fénynyalábot kiszélesítik és párhuzamosítják egy lencserendszer segítségével. Az így kapott jelet vezetik át egy kalibrált szűrőn. Ez egy olyan tárcsa, melynek a kerülete mentén folyamatosan változik a sűrűsége, azaz elforgatva folyamatosan lehet egyre nagyobb csillapítást a jelútba betenni. A forgatógomb kalibrált, így le lehet olvasni a beiktatott csillapítás értékét. Látható, hogy 8°-ban meg van döntve a beesési merőlegeshez képest, ezzel a Fresnel reflexió hatását küszöböli ki. A mechanikus csillapítóknak az óriási előnye, hogy bármilyen hullámhosszra alkalmazható, legfeljebb a kalibrációt kell megváltoztatni. Hátránya, hogy ha a jelútba nem helyezek el semmit, a rendszernek akkor is van csillapítása (a két beiktatott csatlakozó csillapítása, a lencséknél és a jelút megszakításánál keletkezett veszteségek), ezt nevezik alapcsillapításnak.

Ma már mérési célokra olyan kalibrált optikai csillapítókat alkalmaznak, melyek optikai erősítővel is el vannak látva. Nem csak erősítőként, hanem olyan optikai csatlakozóként is alkalmazhatók, melynél a beiktatott csillapítás értéke 0, és ehhez lehet viszonyítani a többi értéket.