Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti. Az ilyen típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek. Minden villamos üzemű szerkezetet el kell látni érintésvédelemmel, melynek módszereit a szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg.

Érintésvédelmi osztályok 

0. érintésvédelmi osztály: az áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul.

1. érintésvédelmi osztály (védőföldelés, jele: ): a védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, hanem járulékos biztonsági óvintézkedést is alkalmaznak. A gyártmány teste el van látva olyan szerkezettel, amelyhez a villamos hálózat védővezetéke csatlakoztatható (5kW feletti háromfázisú fogyasztók). Ide tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. Ez a védőföldelés hivatott az érinthető felületet a földdel összekötni, így az úgynevezett hibaáram ezen a vezetőn át folyik (és nem a készüléket megérintő személyen).

2. érintésvédelmi osztály (kettős szigetelés, jele: ): alapszigetelés + kettős szigetelés. Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávédaráló, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken az itt látható jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel.

3. érintésvédelmi osztály (törpefeszültség, jele: ): a védelem törpefeszültségű tápláláson alapul, nem állítanak elő a táplálásnál nagyobb feszültséget. Azokat a készülékeket soroljuk ide, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb.

3.A. alosztály: sem a tápfeszültség, sem a belső feszültségek nem haladják meg az 50V-os váltakozó, illetve a 120V-os egyenfeszültség értéket.

3.B. alosztály: sem a névleges tápfeszültség, sem a belső feszültség névleges értéke nem nagyobb váltóáram esetén 25V-nál, egyenáram esetén 60V-nál.

3.C. alosztály: a névleges tápfeszültség, és a benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb váltóáram esetén áram 12V-nál, egyenáramnál 30V-nál.

A berendezéseken adattáblát, illetve azok részegységein azonosító címkéket kell elhelyezni. Az adattáblákat jól látható helyen kell elhelyezni és időt állóan az alábbi információkat kell tartalmaznia:

• berendezés típusa;
• gyártó neve, gyártási szám és annak éve;
• tápfeszültség;
• érintésvédelmi osztály és annak jele (II-es érintésvédelmi osztályú berendezés esetén
• CE jelölés (EU-termék, megfelel az itteni előírásoknak).

Kapcsolódó weboldalak:

• Érintésvédelem a háztartásban
• Az áramütés veszélyei
• Érintésvédelmi szabványok
• Szabályok és szabványok
• Villamos érintésvédelem