2.2.3. Összefoglalás
- A nyelv egy eszközkészlet, közös (kollektív), társadalmi jelenség,
- a beszéd ennek a működtetése, egyéni jelenség.
Az emberi kommunikáció két legáltalánosabb formája a beszéd és az írás.
A fejezetben tárgyalt fontosabb információkat a táblázat tartalmazza.
A beszéd |
Az írás |
Több százezer éves kommunikációs forma. |
Kb. 5000 éves kommunikációs forma. |
Az emberi test önmagában hozza létre, nem kell hozzá segédeszköz. |
Segédeszközök (íróeszköz, írófelület) felhasználásával alkothatjuk meg. |
Hallási úton jut el a befogadóhoz. |
Látás útján jut el az olvasóhoz. |
Kevesebb információt közöl egyszerre, több az ismétlés. |
Sok információt közölhet egyszerre. |
Nyílt, laza szerkesztési mód jellemzi. |
Zárt, kötött szerkesztési mód jellemzi. |
A hallgatóhoz szól. A beszéd alkotója közvetlenül visszajelzést kaphat a hallgatóktól. |
Az olvasóhoz szól, azonban nincs azonnali visszajelzés tőle. |
Kiegészítik a nem verbális jelek, a hangjelek.
|
A mondandóját, a megértést segíthetik az írást kísérő nem verbális jelek (íráskép, írásjelek stb.). |
Gyors, közvetlen. |
Lassabb, közvetett. |
Mulandó, egyszeri, megismételhetetlen; térben és időben kötött. |
Maradandó, sokszorosítható, térben és időben kötetlen. |