A szerzői jog a mű megalkotóját, vagyis a szerzőt illeti. A szerzői jog védelme alatt áll más szerző művének átdolgozásával, feldolgozásával vagy fordításával létrejött szerzői mű is, amennyiben ezeknek egyéni, eredeti jellege van. Ez a védelem azonban nem jelenti az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelmét.

Szerző a magyar jogban csak természetes személy, azaz ember lehet. (Tehát például a számítógép generálta „alkotás", vagy egy állat által létrehozott „mű", amely nem emberi szellemi tevékenységen alapul, nem tekinthető szerzői jogi értelemben vett műnek. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is csak jogátruházás útján válhat szerzői jogok jogosultjává.)

A szerzői jog elismeri azt a helyzetet is, amelyben több személy működik közre valamely szerzői jogilag védett mű létrehozásában. Ezekben az esetekben több releváns szempont, elsősorban a szerzők együttműködése mentén dől el, hogy a szerzőket milyen jogosultságok illetik meg egymás közti és harmadik személyek irányában való viszonyukban, szerzői jogi szempontból. Érdekes döntésre jutott a bíróság az úgynevezett VUK-ügyben, melyben kimondta, hogy a VUK című Fekete István regényből készült rajzfilm figuráin fennálló szerzői jogok nem csupán a grafikust illetik, mivel a regény részletekbe menő leírása oly mértékben hozzájárult a róka karakteréhez, hogy a figura esetében is szerzőtársnak tekinthető a rajzoló és az eredeti regény írója. A szerzői jogdíjra tehát mindketten jogosultak.

Egyes esetekben szerzői jogosultságok illethetik meg azt a személyt is, aki valamely mű összeállításában vett részt, vagy ezt végezte. Szerzői jogok illethetik meg egy-egy szöveggyűjtemény szerkesztőjét is.

A szerzői jogi törvény nemcsak a szerzőket (szerzői jogosultakat) védi, hanem az ún. kapcsolódó jogok jogosultjait is a rájuk vonatkozó, a törvény külön fejezeteiben meghatározott keretek között.

A szerzői joghoz kapcsolódó jogi jogosultak közé tartoznak:

• az előadóművészek előadásai;
• a hangfelvétel-előállítók hangfelvételei;
• a rádió-televízió szervezetek műsorai;
• a filmelőállítók filmjei (e jogosultakat együtt szomszédos jogi jogosultaknak hívjuk), és
• az adatbázis-előállítók adatbázisai.