A kábelek kialakítása mindig attól függ, hogy milyen típusú kábelt szeretnének. A legfontosabb szempont, hogy a szálakat tehermentesíteni kell. Ez azt jelenti, hogy olyan védelemmel kell ellátni, ami megakadályozza a behúzásnál, hajlításoknál a szál károsodását, illetve az erőhatások következtében fellépő csillapításnövekedést. Ehhez különböző erősítőelemeket használnak (pl. kevlár), melyek kiküszöbölik a környezeti erőhatásokat.

Az optikai szálakat ellátják egy másodlagos védelemmel is, mely lehet szoros vagy laza illeszkedésű. A szoros illesztésű esetben a primer védelemmel ellátott optikai szálra közvetlenül ránövesztik az újabb védelmet, ami meggátolja az optikai szálnak a megengedett mértéknél nagyobb nyúlását, deformációját. A szoros védelem szokásos átmérője 0,9 mm.

48. ábra
Szoros és laza szerkezetű védelem

A laza szerkezet azt jelenti, hogy egy műanyag csövet alakítanak ki az elsődleges védelemmel ellátott optikai szál(ak) köré. A csőben lévő szabad teret általában víztaszító anyag tölti ki. A laza szerkezetű kábelek esetében a szálnak több mozgástere van, mert az optikai szál hossza valamelyest nagyobb a védőcső hosszánál, ezért lazán, hullámosan helyezkedik el benne. A szálnak így néhány milliméter holtjátéka van, és ez megengedi, hogy a szál és a védőcső külön mozogjon. A szál hossztöbblete körülbelül 1%.

Egy-egy ilyen védőcső több szálat is tartalmazhat. A jelenlegi gyártástechnológiáknál maximum 12 optikai szálat helyeznek el benne.

49. ábra
Pászmák gyártása

A kábelgyártásnál az első lépés ennek a védőcsőnek (pászmának) a kialakítása. Több (különböző színű primer védelemmel ellátott optikai szálat tartalmazó) dobot elhelyezve, a szálakat összefogva történik a pászmák kialakítása. A laza szerkezet elérése miatt a szálakat nagyobb sebességgel „töltik" be a védőcsőbe, mint amilyennel annak növesztése történik.

Ezzel egyidejűleg betöltik a vazelint (vagy vazelinszerű zselés anyagot), és a hűtés után elnyeri végleges formáját. A vazelin merevíti a pászmát valamelyest, de elsődleges célja, hogy kábelhiba esetén a nedvesség ne terjedjen tovább a szálak mentén.

A pászma lehet egy- vagy többrétegű, gyártótól függően. A pászmákat szintén színezik, hogy kábelszerelésnél könnyebben megkülönböztethetők legyenek.

A védőcső kemény polietilén vagy poliamid, aminek átmérőjét hasonlóan szabályozzák be, mint a primer védelemét, a kiömlőnyílás átmérőjének szabályozásával.

A pászmák elkészítése után, azokat tovább összefogva, SZ sodratot alkalmazva lehet kialakítani a kábellelket.

50. ábra
SZ sodrat

Az SZ sodrat elnevezés a két betű fordított irányú rajzjeléből adódik. A szálaknál ugyanez a helyzet, hol „S" irányba, hol pedig „Z" irányba felváltva sodorják. A sodrásirányt kb. 70 cm-enként váltogatják. Ez a jobb- majd balsodrat teszi lehetővé, hogy a kábelek hajlításánál és hosszirányú nyújtásánál (pl. behúzásnál) a szál, mint egy rugó, kitekeredjen. Ezáltal a szálakra nem adódik át húzóerő, így nem sérülnek.

Ez azt is eredményezi, hogy a szálak hossza a kábelben valamivel nagyobb a kábelhossznál, ez kb. 0,5-1,5 %. Ezt majd a mérések folyamán figyelembe kell venni.

A sodrott pászmákat el kell látni a különböző erősítő elemekkel, mint például központi elemmel és kevlárral a húzóerő felvételéhez, esetleg páncélzattal a keresztirányú mechanikus hatások ellen. Páncélzatok és különböző fémek kiváltására használnak kevlárt, ami speciális műanyag. Szerkezete az üveggyapotra hasonlít (szálas szerkezetű), húzószilárdsága hasonló, mint az acélnak, viszont a súlya sokkal kisebb.

Legvégül egy PE (polietilén) köpennyel az egészet beborítják a környezeti hatások ellen.