A távvezeték átviteli viselkedését írja le. Szintén komplex mennyiség, nagyságát az elsődleges jellemzők határozzák meg:

A frekvenciafüggés itt is megfigyelhető. Bontsuk szét a terjedési állandót összetevőire!

a) Csillapításállandó (α): megadja a haladóhullámú vezeték egységnyi hosszú szakaszának csillapítását N/km-ben (Neper/km). Ha dB/km-ben akarunk számolni akkor az így kapott értéket be kell szorozni 8,86-tal.

Hangfrekvencián hasonló közelítéssel élve, mint a hullámimpedancia esetében: .

Ebből . A hullámimpedanciával kifejezve: .

A hangfrekvenciás sávban a csillapításállandó mértéke frekvenciafüggő (5. ábra). A hullámimpedancia frekvenciafüggése illesztési problémákat szimmetrikus kábeleknél (sodrott érpáraknál) okoz hangfrekvenciás átvitel esetén. Például analóg telefon esetében ezt a frekvenciafüggést ki kell küszöbölni. Mivel a hullámimpedancia kapacitív jellegű, erre a célra egy ún. vonalutánzatot alkalmaznak. Ez egyszerűbb esetben egy soros RC tag, ahol R=600 Ω és C=2 μF értékű.

5. ábra
A csillapításállandó frekvenciafüggése

A vivőfrekvenciás sávban: .

A hullámimpedanciával kifejezve: . Mindkét összefüggésből láthatjuk, hogy koaxiális kábeleknél a csillapításállandó már  frekvenciafüggetlennek tekinthető.

A csillapításállandó képletében szerepel a hurokellenállás (R) is. Az elsődleges paraméterek tárgyalásánál láthattuk, hogy a hurokellenállás függ a hőmérséklettől is.

Tehát a csillapításállandó is függ a hőmérséklettől. Földkábelek esetében 80-120 cm-es mélységben, normális talajviszonyok mellett hazánkban az évszakos hőmérséklet-ingadozás kb. ±8-10 °C. Ez azt jelenti, hogy a kábel csillapításváltozása kb. 2-4 %. Légkábelek esetében (ahol nagyobb az évszakos hőmérsékletingadozás) ez akár 8-10 % is lehet.

A csillapítás hőmérsékletfüggő szabályozását a vezetékszakaszon elhelyezett termisztoros (hőmérsékletfüggő ellenállás) szabályozórendszerekkel oldják meg.

b) Fázisállandó (β): megadja a haladóhullámú vezeték egységnyi hosszú szakaszának végei között a szinuszos jel fáziskülönbségét rad/km-ben.

Hangfrekvencián a terjedési állandó összefüggéséből kifejezve a képzetes és a valós rész megegyezik, tehát .

Vivőfrekvenciás tartományban a fázisállandó számítási módja megegyezik az   ideális vezetéknél megadottal, értéke a frekvenciával egyenesen arányos: .