3.1.2. Reflexiós tényező
Megadja a lezáráson a reflektált hullám feszültségének és az érkező hullám feszültségének arányát: . A reflexiós tényező jelölésére több szakirodalom használja a Γ (görög nagy gamma) betűt is.
Mivel a lezárás ohmos jellegű, ezért a két feszültség vagy azonos fázisú vagy ellentétes fázisú. Ezért hányadosuk 0 és 1 között lévő pozitív vagy negatív szám:
vagy .
- ha a vezetéket illesztetve zárjuk le akkor Ur=0, tehát r=0;
- ha a vezetéket rövidzárral zárjuk le akkor Ur=-U0, tehát r=-1;
- ha a vezetéket szakadással zárjuk le akkor Ur=U0, tehát r=1.
A reflexiós tényező közvetlenül nem mérhető, a hullámimpedancia és a lezáró ellenállás ismeretében azonban meghatározható a következő összefüggéssel:
.
A reflexiós tényező és az állóhullámarány értékei egymásból átszámolhatók. A közöttük lévő összefüggések:
és
A vezeték illesztetlensége más problémát is okoz. Eddig azt tanultuk, hogy a hullámimpedanciával lezárt vezeték bementi impedanciája is a hullámimpedancia lesz. Ez nem teljesül akkor, ha a vezetéket pontatlanul illesztettjük. A bementi impedancia nagysága két szélső érték között változhat a jel frekvenciájának (a vezetéken mérhető hullámhossz) függvényében. Nézzük újra a 6. ábrát!
a) A jel frekvenciája akkora, hogy a bemeneten feszültség maximum és áram minimum van. Ekkor lesz a bemeneti impedancia maximális:
b) A jel frekvenciája akkora, hogy a bemeneten feszültség minimum és áram maximum van. Ekkor lesz a bemeneti impedancia minimális:
A bemeneti impedancia csak ezen két esetben lesz tisztán ohmos jellegű, minden más frekvencia esetén a feszültség és az áram közötti fáziseltérés 0° és ± 90° között lesz. Ez azt jelenti, hogy a bemeneti impedanciának kapacitív vagy induktív összetevője is lesz.