Legkisebb átviteli sebességet az írott szöveg átvitele igényli. Ennek fejlődése a távíró szolgálatokkal kezdődött. Ma már a teletex és a faximile szolgáltatásokon kívül nem nagyon alkalmaznak mást.

A beszéd digitalizálásával egy csatorna átviteli sebessége 64 kbit/s. Ezt a jelet továbbítják az analóg beszédhálózatra kiépített érpárokon. Ez minden további átalakítás nélkül megtehető a jelenlegi pár km hosszú előfizetői hálózaton. A szolgáltatások bővülése az ISDN bevezetéséhez vezetett, mely már két alapcsatornából és egy jelzéscsatornából áll.

Nagyobb sávszélességű átvitelnél már szűknek bizonyult a 64 kbit/s-os csatorna szélesség. Több csatorna összefogásával már lehetővé vált új szolgáltatások átvitele. Az egyik legismertebb a videokonferencia rendszer, melyen keresztül összekapcsolva több helyszínt kép- és hangátvitel segítségével konferenciabeszélgetés folytatható. Ehhez 6 csatornát fogtak össze. Ma már IP (adatátviteli rendszeren) keresztül is megvalósítható, így jelentősége lecsökkent.

Az igény növekedésével továbbfejlesztették a telefonhálózatokat. Nem akarták lecserélni a már meglévő érpárokat optikára, így új átviteli módokat találtak ki. Megjelent az xDSL (digital Subscriber Line = digitális előfizetői vonal) technika. Elsőként az HDSL (High Density Subscriber Line = nagysebességű előfizetői vonal) került bevezetésre, ahol tulajdonképpen egy multiplex eljárással sűríteni lehetett a jelfolyamot, így már több csatorna, vagy éppen nagyobb sávszélességű csatorna átvitelére lett alkalmas.

Az ADSL (Asynchronous Digital Subscriber Line = aszinkron digitális előfizetői vonal) abból a tényből indult ki, hogy a letöltés és a feltöltés sávszélessége nem azonos. Az átvitel már csomagkapcsolt. A le- és feltöltések, valamint a telefonátvitel más-más frekvenciasávon történik, így maximum 8 Mbit/s-os letöltést lehet szolgáltatni 2,4 km-es távolságban a hagyományos érpárokon.

Később lehetőség nyílik nagyobb sávszélesség (50 - 200 Mbit/s) továbbítására is, de csak rövid szakaszokon, mely 100 m nagyságrendű. Ez a technológia a VDSL (Very high Density Subscriber Line = igen nagy sebességű előfizetői vonal).

38. ábra
Szolgáltatások sávszélességei

A telefonhálózattal párhuzamosan az adatátvitel területén is végbement a fejlődés. Először csak helyi számítógépek összeköttetéséről, LAN-ok kiépítéséről volt szó. Az ARC Net a Microsystems hálózataként 2,5 Mbit/s-os, koaxiális kábelen megvalósított hálózati topológia volt. Ezen a módon erősítő nélkül 600 m szakasz lehet a két állomás között.

A Token Ring az IBM által kifejlesztett gyűrűs hálózati topológia, melynek átvitele érpárokon (4 eres, árnyékolt kábelen) történik. Jelentősége lecsökkent, az Ethernet szabványú jel váltotta fel (IEEE 802.3). Az első időkben koaxiális (50 ohmos) kábelen került kiépítésre, 10 Mbit/s-os átviteli sebességgel. Későbbiekben a sebességigény növekedésével 100 Mbit/s, majd megjelent a Gbit/s-os átvitel is. Míg az előző sodrott érpárokon, a giga-ethernet optikán került továbbításra.

Ezeken a hálózatokon adatátvitelt valósítottak meg kezdetben LAN hálózatokon számítógépek között, később több hálózat összekötése is alkalmassá tették. Sokan csak az Internetet ismerik mint szolgáltatást, de itt nem különböztetjük meg más adatátviteli összeköttetésektől.

A képátvitel bár megvalósulhat beszédcsatornán, adatátviteli hálózaton, de a kialakulása a televíziózáshoz köthető. A műsorszórás kezdetben nem vezetékes hálózaton valósult meg, csak a kábeltévé bevezetésével kezdődött a szélessávú hálózatok kiépítése. Kezdetben analóg módon, koaxiális kábelen történt a szélessávú kb. 650 MHz sávszélességű jel átvitele, később az optika bevezetésével még mindig analóg módon történt a műsorszórás.

A digitális televízió bevezetése napjainkban is tart, jelenleg felhasználva a már kiépített HFC hálózatokat. Az IPTV már az adatátvitel kategóriájába tartozik, melyhez nem csak a kábeltévés hálózatok alkalmazhatók, hanem az eddig alkalmazott érpárok is. A gondot a sávszélesség korlátja okozza, ezért a legjobb megoldás a GPON hálózatok kiépítése FTTH-n, azaz az előfizetőig optikán.