A DVD (Digital Video Disc) nevéből következően a videó adatfolyamok (filmek) a CD-t meghaladó adatmennyiségének tárolására születtek meg. Azonban azóta annyira elterjedtek az informatikai eszközök háttértárolóiként, hogy ma inkább alkalmazhatjuk a „Digital Versalite Disc" (sokoldalú digitális lemez) megjelölés rövidítéseként.

Ebben a részben csak a CD-hez képesti eltérésekről ejtünk szót, hisz alapelveit tekintve a működés azonos a két rendszernél. Ránézésre az alkalmazott lemezeket sem tudjuk megkülönböztetni, hisz fizikai méreteik egyeznek.

A DVD-k szerkezetileg több formában készülnek. Az újítás, hogy két, egymásra helyezett rétegből is állhatnak, illetve mindkét oldalon tárolhatnak adatokat. Így tehát szerkezeti rendjük ekként épül fel:

 

68.  ábra Különféle DVD szerkezeti kialakítások

 

A rétegek és az oldalak száma alapján négy féle típus létezik:

 

DVD lemezek adattárolási kapacitása
Típus neve	Oldalak száma	Rétegek száma	Tárolási kapacitás
DVD-5	1	1	4,7 GB
DVD-9	1	2	8,5 GB
DVD-10	2	1	9,4 GB
DVD-18	2	2	17 GB

 

A másik különbség az alkalmazott lézer fényének hullámhossza. Míg a CD-k esetében 780nm-es, addig a DVD-k esetében 650nm-es hullámhosszúságú fényre van szükség a kívánt hullámtani hatásokhoz. Ez nagyobb adatsűrűség létrehozását teszi lehetővé. A fókuszálás fejlesztésével közelebb kerülhettek a barázdák is, 0,74 mikron távolságra vannak csupán egymástól.

 69.  ábra DVD lemez elektronmikroszkópos felvétele

 

A DVD kezelésére alkalmas meghajtók felülről kompatibilitást biztosítanak, azaz a CD-k kezelését (legalább olvasását) is meg tudják valósítani.