Ez a felismerés meggyorsítja a végül 1808-ban József nádor vezetésével alakult Szépészeti Bizottságnak nevezett intézmény munkáját. Tudatos városrendezés és korszerűsítés indul meg elsősorban Pesten, de példájára több városunkban is. Nagy érdeme e bizottságnak, hogy minden szakmai erőt összefogva, Hild János (Hild József édesapja) 1805-ben benyújtott terve alapján megindítja a mai Roosevelt tér és Kossuth Lajos tér közti városrész utcahálózatának és házsorainak építését a kor igényeinek megfelelően.

28. ábra

Sajnos az ekkor épült, többnyire soklakásos korai bérházakból mára kevés maradt. A nemesség városi palotái nem szabadon álló épületek, hanem szervesen beilleszkednek az utcák házsorába. Főhangsúlyai lesznek a mind jelentősebbé váló város - a majdani főváros - gondosan tervezett, általában derékszögű rendszert követő utcahálózatának. Ekkor ugyanis egyre sűrűbben fordul elő, hogy a magyar nemesség Pesten palotát építtet magának, nemcsak az építést, hanem a berendezést is helybeli mesterekre bízva. Főleg Pollack Mihály és Hild József terembelsői érdemelnek külön említést a minden részletre kiterjedő szépségükkel. E ma is álló városi paloták sorából említhető a Szép utcai egykori Almássy-palota (Pollack Mihály, 1817).

29. ábra
Az Almássy-palota

A városi palotákkal egyidejűleg a vidéki kastélyok is szaporodnak, és nemcsak a köznemesség, hanem a korábban Bécsben élő főnemesség is tartósan rendezkedik be hazai birtokain. E célból ünnepélyes oszlopcsarnokkal gazdagítja kastélyát, amelyet előszeretettel vesz körül a szabad természetet utánzó, de mesterségesen épített ún. „angol kert"-tel. Ilyen például az egykori Festetich-kastély kertje Dégen (Pollack Mihály alkotása). E nagyméretű és igényes kastélyok mellett számos kisebb és szerényebb is épül, kúriának, úrilaknak nevezik őket. Belül igen egyszerű beosztást mutatnak, de oszlopcsarnokkal vagy oszlopos tornáccal gazdagított a homlokzatuk. A korszakra jellemző erősödő öntudat jelének kell tekintenünk a szaporodó megyeházákat és városházákat. Nemcsak a közigazgatás, hanem a kulturális élet rohamosan növekedő igényei is egyre több és szebb épületet kívánnak. Színházak és vigadók, iskolák és fürdők épülnek egyre nagyobb számban. Sem a Pollack építette egykori pesti Vigadó, sem a Zitterbarth Mátyás emelte első Nemzeti Színház nem áll már. Viszont lényegében változatlan ma is a debreceni kollégium épülete, mely Péchy Mihály műve. Nemcsak e kulturális rendeltetésű épületek sorából, hanem szinte az egész korszak építészetéből kimagaslik a budapesti Nemzeti Múzeum, a hazai klasszicizmus legérettebb és máig kimagasló művészeti jelentőségű alkotása. Benne testesülnek meg e művészeti irány fő jellegzetességei, a pontos szimmetria, az antik, görög-római művészettől örökölt oszloprendek fontossága, az oszlopcsarnok mint a homlokzat kiemelt és ünnepélyes eleme. Egyúttal ez a csarnok jelenti az épület főtengelyét, amelynek két oldalán nemcsak a homlokzatok tagolása, hanem az alaprajzi elrendezés is teljes szimmetriát mutat. A belső kialakítás térrendszere is azonos, és ezzel teljesíti a nyugalom, a gondosan mérlegelt arányok, a klasszikus antikvitáson alapuló felfogás harmóniára törő kívánalmait. Alaprajzi elrendezése a berlini Altes Museum hatását tükrözi, de a megoldása szervesebb. Különlegesen szép az emeleti kupolacsarnok. Az épület arányaiban a római Pantheon mintáját követi. (1837-1846, Pollack Mihály műve.)

30. ábra
A Magyar Nemzeti Múzeum

Mennyiség és jelentőség szempontjából a világi építészet vezet a korban, de nagyszámú egyházi építkezés is folyik. Számos és sokszor igen elragadó kis falusi templom épül, de elsősorban a nagyméretűek jellemzik a kor építészeti felfogását és egyházi igényeit. A sort a debreceni Nagytemplom nyitja meg (Péchy Mihály alkotása, 1807-1827). Erőteljes formái, tömör épülettömege még a barokk közelségét jelzi. Az érett klasszicizmus nagyszabású példája Hild József egri székesegyháza (1831-37), méltó párja a vele szemben emelkedő későbarokk egykori líceum épületének.

31. ábra
Hild József: Az egri székesegyház