A társadalmi és gazdasági viszonyok sajátos fejlődése miatt a klasszicizmus nálunk szerényebb keretek között bontakozott ki. A magyar építészetben nem voltak olyan feladatok, amelyek lehetőséget adtak volna a francia vagy a német klasszicizmus formálásmódjának alkalmazására. Az igények s abból következően az épületek is egyszerűbbek. Alakításukban a római császárkor vagy a görög ókor idézése helyett inkább a hasznosság, a józan mértéktartásból fakadó gyakorlati szempont érvényesül. 

A klasszicista építészet az országos átlagot messze meghaladó munkaterülethez a fővárosban jutott. Pest-Buda, de különösen Pest a gazdasági élet, a politikai küzdelem, az öntudatosító nemzeti kultúra lendületesen fejlődő központja volt. A XIX. század első felében a lakossága megkétszereződött. A gyors ütemben növekvő igények kielégítésére bérházak, gazdag polgári lakóházak, város-környéki villák, szállodák épültek, a gazdasági és a kulturális fellendülés tanújaként pedig többek között kereskedőszékház, múzeum és színház. A középítkezés jelentős emlékei a budapesti Lánchíd és az Alagút. Megvalósításuk mindenekelőtt Széchenyi István érdeme (tervezője az angol mérnök William Tierney Clark volt, a Lánchíd kivitelező mestere, névrokona Adam Clark).

32. ábra
William Tierney Clark: A Lánchídhoz tartozó alagút
Adam Clark: A Lánchíd

A nagyarányú építkezéseket a műértő és művészetpártoló József nádor intézkedésére az 1808-ban megalakult Szépítési Bizottság irányította. Kidolgozták Pest rendezési tervét s a betartását biztosító építési szabályzatot. Csak olyan terv kerülhetett kivitelre, melyet a bizottság ülésein megtárgyalt és jóváhagyott. A Szépítési Bizottság tagjai Pesten kívül is vállaltak köz- és magánmegbízásokat, s gyakran szerepeltek szakértőként vagy bírálóként vidéki munkáknál. E tevékenységükkel hathatósan elősegítették az új stílus terjedését. Új típusú feladatot jelentettek a reformált egyházak templomai. Ezek építésére II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után most nyílt lehetőség. Klasszicista építészetünk kiemelkedő mesterei Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József és ifj. Zitterbarth Mátyás.