Folyamatnak a célhoz vezető tevékenységek összefüggő láncolatát nevezzük, vagy rendszerelméleti megközelítésben - abból kiindulva, hogy a rendszer elemei kölcsönhatásban vannak egymással és a hatásokhoz eseménylánc kapcsolódik - az így kialakult állapotváltozások sorozatát tekintjük.

Mi is jelent ez? Gondoljuk végig: a rendszer elemei a működés során különböző kapcsolatokba kerülhetnek egymással. Azt, hogy adott rendszer elemei egy adott pillanatban éppen milyen kapcsolatban vannak egymással, a rendszer pillanatnyi állapota fejezi ki. 

A pillanatnyi állapot azt a helyzetet jelenti, amely akkor lenne jellemző a rendszerre, ha megállna az idő. A részműveletek, állapotok állandóan változnak, mígnem sok-sok pillanatnyi helyzet változásának sorozata végén elérjük a célt. A folyamatok fogalmának megértése rendkívül fontos a rendszerfejlesztésben. Éppen ezért érdemes vele részletesebben foglalkozni. 

Folyamatok típusai
 

A rendszerfejlesztési munkához szükséges elemzéshez és tervezéshez le kell bontanunk a folyamatokat. A legegyszerűbb folyamatfajták az egysoros és a többsoros folyamatok. 

Ha a cél elérését szolgáló tevékenységek egymást követik, a kialakult állapotváltozási lánc a munkafolyamat legegyszerűbb formája. Ez az egysoros folyamat, melynek egyik formájánál a tevékenységek időben közvetlenül követik egymást, a folyamat ebből a szempontból zárt. 

Egysoros, vagyis zárt az a folyamat is, melynél egyes műveletek fix (előre meghatározott sorrendben) vagy változtatható sorrendben hajthatók végre. Létezik továbbá olyan egysoros folyamat, melyben az egyes tevékenységek között bármilyen okból időbeli megszakítások szükségesek. 

Számos esetben a cél csak többféle jellegű, eltérő időigényű, esetleg csak más-más helyen végezhető munkával, ún. többsoros folyamatokkal érhető el. 

Ezeknél a tér és az idő egyaránt szerepet játszik. Az ilyen folyamatoknál a tevékenységek elvégzésének megszervezése már összetett feladatot jelent. A cél elérése érdekében több tevékenységsor indul el egy időben és folyik párhuzamosan (még ezeken belül is esetleg elágazásokkal). A tevékenység-részsorok balról-jobbra követik egymást, és egy pontban találkozva további műveletek elvégzésével fejeződik be a teljes folyamat. 

Az eddigi folyamattípusok tevékenységei balról jobbra követik egymást, vannak ettől eltérő műveletláncok is és a fenti folyamatoktól sokkal bonyolultabbak. A folyamatokat nemcsak időben való elhelyezkedésük és időigényük szerint szokták csoportosítani. Külön érdemes foglalkozni a gazdasági rendszerek folyamataival és azok osztályozásával.  Erre a következő tananyagegységben visszatérünk.