Célja, hogy a jogsértő tartalom az internetről a lehető leggyorsabban (a rendes polgári bírósági úthoz képest jelentősen rövidebb határidőkön belül), és lehetőleg a jogosultat érő kár minimalizálásával tűnjön el. Mivel a gyorsaság a jogbiztonság sérülését okozhatná, ezért egyelőre az internetes tartalmaknak csak egy szűkebb körében, a szerzői alkotásoknál és védjegyeknél lehet alkalmazni. Személyhez fűződő jogokat (jó hírnév, becsület) sértő tartalmak esetén a polgári jogi védelem eszközei alkalmazandók, pl. jogellenes tartalom letiltása, kártérítés, helyreigazítás kérése.

A közvetítő szolgáltató általában nem köteles ellenőrizni az információ tartalmát és nem köteles a jogsértésre utaló jeleket keresni.

Főszabályként a szerzői jogokat sértő közzétett tartalom tekintetében a tartalomszolgáltató felelős, mert megvalósítja a lehívásra hozzáférhetővé tételt, felelőssége objektív, azaz független attól, hogy a tevékenység szándékosan vagy gondatlanul történt. Azonban egy honlap esetében a tartalomszolgáltatókat nehéz utolérni, mivel adatokat csak a honlap használója tekintetében tartanak nyilván.

A közvetítő szolgáltatók (hosting, caching, search engine) abban az esetben mentesülnek a szerzői jogi felelősség alól, amennyiben:

• nincs tudomásuk arról, hogy az általuk végzett szolgáltatás szerzői vagy kapcsolódó jogot sért, illetve nincs tudomásuk olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsítené a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogsértést, és
• a szerzői jogosult megfelelő értesítése nyomán lefolytatják az alábbi értesítési-eltávolítási eljárást, valamint
• úgy járnak el, ahogy az adott helyzetben az általában elvárható.