Az egyik felosztás a jel irányultságának megfelelően történik. Létezik szimplex és duplex átvitel. Szimplex összeköttetés esetén a jel csak egyirányban halad a hálózaton belül. Ilyen a hagyományos televíziós összeköttetés, a műsorszórás, ahol a szolgáltató sugároz (ad), míg az előfizető csak a jel vételére képes.

Duplex összeköttetés esetén a jelforgalom két irányban terjed a hálózatban. A telefon a legáltalánosabb példája ennek.

A forgalom lehet a hálózatban szimmetrikus vagy aszimmetrikus. Míg az első esetben az adás és a vételirány azonos sávszélességű, addig aszimmetrikus átvitelnél a két irány nem egyforma. Ez utóbbira példa az ADSL (Asymetrical Digital Subscriber Line), ahol a letöltés és a feltöltés nem egyforma súlyú.

A jel sávszélessége a hálózat egyik jellemzője, mely megmutatja az átküldött jelfolyam legnagyobb és legkisebb frekvenciájának különbségét. Ennek megfelelően megkülönböztetünk keskenysávú és szélessávú hálózatokat. Keskenysávúnak tekinthető a 2 Mbit/s alatti jelsebesség, míg az e határ fölötti jeleket tartalmazó hálózatokat szélessávúaknak nevezik. Ilyenek a kábeltévé hálózatok.