A váltakozó áramú áramkörökben az alkatrészek: ellenállások, tekercsek, kondenzátorok. Ezeket jellemezzük általában az áramköri elemekkel: ohmos ellenállással, induktivitással, kapacitással.

Három fontos dolgot sohasem szabad szem elől tévesztenünk, ha váltakozó áramú áramkörökben vizsgáljuk valamely alkatrész viselkedését!

1. Az alkatrészek viselkedése mindig összetett. Fogyasztó hatás, kapacitív hatás és induktív hatás egyaránt fellép bennük. Ezért egy-egy valóságos alkatrészt csak az R, L, C elemek együttesével jellemezhetünk pontosan.

Tanulmányozzuk figyelmesen a 88. ábrát! Az alkatrész viselkedését a három hatás közül rendszerint az egyik határozza meg döntően, de a többi (járulékos) hatás is befolyásolja. Minden esetben meg kell vizsgálnunk, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a járulékos elemek hatását! Ha igen, akkor az alkatrészt ideális alkatrész gyanánt kezeljük (csak induktivitása van, csak fogyasztó hatása van stb.).

2. Minden fogyasztó hatás (energiaátalakítás) ohmos ellenállást jelent. Ezzel modellezzük, mert ez felel meg a valóságos viselkedésnek - függetlenül attól, hogy a fogyasztást mi okozza: különböző okok miatti melegedések (89.a ábra), elektromechanikai energiaátalakulás (89.b ábra) vagy esetleg a fellépő elektromágneses sugárzás (89.c ábra).

89. ábra

3. Az alkatrészek viselkedése függ a frekvenciától.

Mivel az induktív és a kapacitív hatások frekvenciafüggőek, ezért az alkatrészek viselkedése is az. (Az áramkörben ez úgy jelentkezik: X_L és X_C függ a frekvenciától.) Nagyon eltérő frekvencián egy-egy alkatrészt esetleg egészen más áramköri elemekkel kell modelleznünk.