2.8.7 Soros RLC
A soros kapcsolás miatt mindegyiken ugyanaz az i áram folyik, miközben az ellenálláson uR, az induktivitáson uL és a kapacitáson uC feszültség lép fel. A feszültségeket most is vektorosan kell összegezni. uR fázisban van i-vel, az induktivitás feszültsége ehhez képest 90°-ot siet, míg a kapacitásnál éppen fordítva: uC 90°-ot késik.
uL és uC eredőjét egyszerű kivonással határozhatjuk meg, hiszen a két vektor egy egyenesbe esik és iránya ellentétes. Az eredményül kapott uL-uC-vel kell összegezni az ellenállás feszültségét, uR-t. Az eredő, a generátor feszültségével egyezik:
Z nagysága és fázisszöge most is függ a frekvenciától,
hiszel XL és XC is függ a frekvenciától.
Soros rezgőkör
A soros R-L-C kapcsolás frekvenciafüggő viselkedéséből következik, hogy található egy olyan frekvencia, amelynél uL = uC. Ezt nevezzük feszültség rezonanciának, az áramkört pedig soros rezgőkörnek. Ekkor a reaktanciák eredő feszültsége nulla, és az ellenállásra jutó feszültség megegyezik a generátor feszültségével.
A rezgőkör jellegzetes módon viselkedő áramkör, melyet az elektronikában nagyon gyakran alkalmazunk (112. ábra).
112. ábra
Az ellenállást általában nem építik be a rezgőkörbe, hanem az induktivitás és/vagy a kondenzátor soros veszteségi ellenállása alkotja, illetve ezek különböző kombinációi. Rezonanciakor uL = uC, és mivel az áram azonos az egyes elemeken tehát
Az áramkör ezen a frekvencián ohmos ellenállásként viselkedik.
Rezonanciakor XL = XC, vagyis
.
Az egyenletet f-re rendezve az fo rezonancia frekvenciát kapjuk:
,
, és
Az összefüggést felfedezőjéről Thomson képletnek nevezzük.
Ennek a kapcsolásnak három nevezetes frekvenciája van (113 ábra).
Az impedanciával együtt az áramkör árama is változik.
114.
ábra
A soros rezgőkör áramának változása
Jósági tényező
Egy rezgőkör minőségét a jósági tényezővel fejezzük ki. Rezgőkör esetén a jósági tényező egy szám, melyet rezonanciakor a rezgőkört alkotó (L vagy C) reaktáns elemek meddő teljesítményének (Pm) és az ohmos ellenálláson elvesző hatásos teljesítménynek (Pv) a hányadosa ad:
További matematikai műveletek segítségével a jósági tényezőre újabb összefüggések határozható meg: , ahol neve: hullámellenállás,
, ahol QL és QC, a tekercs, illetve a kondenzátor jósági tényezője.
Figyeljük meg, hogy a soros rezgőkör jósági tényezője fordítottan arányos a veszteségi ellenállással. A nagy jóságú rezgőkör rendkívül „éles" rezonancia görbével rendelkezik.
Az elektronikában használt rezgőkörök általában 10 és 1000 közötti értékű jósági tényezővel rendelkeznek, a leggyakoribb értékek 100 közelében vannak.
Azonos induktivitású és kapacitású, de különböző veszteségű kapcsolások impedanciáját látjuk a frekvencia függvényében.
Megjegyzés: Jelölésben, hogy megkülönböztessük, a rezgőkör jósági tényezőjéről van szó Q0-t is használunk.
Rezonanciakor az L és C elemeken a rezgőkört tápláló generátor feszültségének Q-szorosa jelenik meg:
Fontos fogalom a rezgőkör sávszélessége (B, [B] = Hz), mely az alsó és felső határfrekvencia közti tartomány.
Soros rezgőkör felhasználása
A soros rezgőkört a rezonancia frekvenciájával megegyező frekvencia kiválasztására vagy kiszűrésére használjuk. A kiválasztás azt jelenti, hogy a sokféle frekvencia közül csak egyet használunk fel, a kiszűrés pedig azt, hogy a rezonanciafrekvencia kivételével az összes frekvenciát megtartjuk és felhasználjuk.
A kiszűrésre mutat példát a 116. ábra, ahol egy R ellenállás és a rezgőkör alkot egy feszültségosztót. Rezonancia esetén, a rezgőkör impedanciája Z = r, és r<
Ennek ellenkezője, mikor az osztó két ellenállása felcserélődik, ilyenkor a rezonanciafrekvenciájú jelet szinte teljesen átengedi magán az osztó (R>>r), tehát a többi közül kiválasztja ezt a jelet.
Kiválasztó áramkört kapunk akkor is, ha a feszültséget az L vagy a C elemről vesszük le. Rezonanciakor ezeken azonos.
116. ábra
Felhasználásakor ügyelni kell arra, hogy a rezgőkört alkotó tekercset és kondenzátort erre a vártnál sokkal nagyobb feszültségre kell méretezni.