2.8.8 Párhuzamos RLC
Párhuzamos kapcsolásban a feszültség a közös mennyiség, az áram pedig három komponensből tevődik össze. iR fázisban van a feszültséggel, iC ehhez képest 90°-ot siet, iL pedig ugyanennyit késik. A két vektor egy egyenesbe esik, de ellentétes értelmű, ezért különbségüket kell iR-rel összegezni. Az eredő áramerősség és a feszültség között most is φ fázis eltérés van.
Reciprok képzéssel:
Párhuzamos rezgőkör
A frekvencia változtatásakor XC és XL, ennek következtében Z és φ is változik. Amikor XC = XL, L és C árama azonos lesz, de eredőjük az ellentétes irányok miatt nulla. Ez az eset az áramrezonancia.
118 ábra
A rezonancia most is XC = XL esetén teljesül, ezért a rezonanciafrekvencia levezetésekor az előbb megismert Thomson képletet kapjuk:
Rezonanciakor a kapcsolásnak a legnagyobb az impedanciája! Ez a rezonancia-ellenállás Z=R. A fázisszög ekkor nulla, az áramkör ohmos jellegű.
Az áram az impedanciával ellentétesen változik.
A párhuzamos rezgőkör áramának változása
Párhuzamos rezgőkör jósági tényezője
Rezonanciakor az L és C elemeken folyó áram Q-szor nagyobb a rezgőkört tápláló generátor áramánál.
Azonos L és C értékű, de különböző veszteségű párhuzamos kapcsolások impedanciájának menete látható a 120. ábrán.
120. ábra
A sávszélességre (B) előzőekben megállapított összefüggések itt is ugyanúgy érvényesek.
Párhuzamos rezgőkör felhasználása
A párhuzamos rezgőkört a soros rezgőkörhöz hasonlóan bizonyos frekvenciák kiválasztására, illetve kiszűrésére használjuk. A párhuzamost azonban gyakrabban.
Párhuzamos rezgőkör alkotja pl. egy rádióvevő állomásválasztóját, amely az antennán beérkező sokféle rezgés közül a nekünk megfelelőt választja ki.
A kiválasztásra és kiszűrésre látunk példát a 121. és a 122. ábrákon.
121. ábra
Kiválasztás párhuzamos rezgőkörrel
122. ábra
Kiszűrés párhuzamos rezgőkörrel