5.7. Összefoglalás
- A múlthoz, a történelemhez való fordulás egyik „eredménye", az eklektika lett, mely a különböző neo-stílusokat foglalja össze.
- Ez az akadémikus szemlélet némileg ugyan korlátok közé szorította az építészetet, ennek ellenére mégis sikerült a régi épülettípusokat tovább fejleszteni.
- Magyarországi képviselői a stílusnak: Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre és Hauszmann Alajos.
- Franciaországi példák az Eiffel-torony és Párizs egész városrendezése, Németországi Zwinger Képtára és az Operaház.
- Ybl Miklós alkotása a budapesti Operaház, a Fővámpalota és a budapesti Szent István Bazilika.
- Steindl Imre alkotása az Országház, és az Új Városháza.
- Schulek Frigyes tervezte a Mátyás templomot és a Halászbástyát.
- Hauszmann Alajos művei a mai Néprajzi múzeum (volt Igazságügyi Palota) és a Műegyetem központi épülete.
- A festészetben és a szobrászatban kevés igazán művészi alkotást találunk.
- Kevés az újítás az építészetben is. Egyelőre a reneszánsz és a barokk kelléktárát használják.
- Ez a tendencia végigfutott egész Európa területén.
- Az 1850-70-es évek a realizmus évtizedei, ekkor már igazi remekművek születnek a festészetben.
- Előzménye a barbizoni iskola, mely előkészítette a terepet egy valós festészeti forradalom számára.
- A barbizoniak színei borongósak, fátyolosak, kifejezetten a részletekben keresik a lényeget, nem a kép egészében.
- Jeles képviselőjük Corot.
- A francia realista festészet két kiemelkedő alakja Courbet és Daumier.
- A realizmus egy egész korszak meghatározóvá vált. Műveik gyakran szerepelnek a müncheni kiállításokon, mely nemcsak a német, de a kelet-európai művészeknek is fontos találkozóhelye volt. (Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál is megfordultak itt.)
- A festészet végül ellentmondásokba keveredett, hiszen a kevésbé tehetséges alkotóknál a realizmus naturalizmusba hajlott át.
- Ugyanez a folyamat játszódott le a szobrászatban is.