A háború felé feltartóztathatatlanul rohanó társadalom álságának jellemző tünete volt az olasz futurizmus mozgalma. Kezdetben irodalmi irányzatnak indult, 1909-ben írta az olasz Filippo Tommaso Marinetti a „Futurista kiáltványt", amelyben lényegében a háborút, a fasizmust dicsőítette, hirdetve, hogy „művészetünk főeleme a Bátorság, Vakmerőség és a Felháborodás. „A háborút akarjuk dicsérni - a világ egyetlen higiéniáját -, a militarizmust..." A futurizmus hamarosan a képzőművészetben is jelentkezett, bár ott nem jellemezte az a barbárság-dicsőítés, amire a manifesztum hivatkozott. 1910-ben Carlo Carrá, Umberto Boccioni és Luigi Russolo kapcsolódnak a mozgalomhoz, majd Giacomo Balla és Gino Severini.

A futurista festőkre igen nagy hatással volt a kubizmus. A kubisztikus kompozícióba a dinamizmus elemét akarták bevezetni. Fő jellemzője a mozgalmasság és a szimultanizmus, azaz a különféle időben keletkezett mozgást és a mozgás okozta benyomást egy időben jeleníti meg, a mozgás fázisait egymás mellé helyezi. A futurizmus egyik vezéregyénisége volt Umberto Boccioni (1882-1916), aki 1911 körül a „Lélekállapotok" című sorozatot festi, amelyben több emlékképet egyesített egy képbe, mint például a „Búcsú" című festménybe az utazás élményét. Jellemző, bizonyos mértékig expresszionisztikus képe „Az utca erői" (1911) című, drámaian mozgalmas kompozíciója. 1912-ben kiadta „A futurista szobrászat technikai kiadványa" című munkáját, majd 1914-ben a „Futurista festészet, szobrászat" című könyvét.

114. ábra
Umberto Boccioni: Lelkiállapot

A zenével is foglalkozó Luigi Russolo képein is zenei hatást akart ébreszteni. A kubizmushoz állt közel Carlo Carrá (1881) festészete („Egyidejűség", „Asszony és balkon" 1912; „Milanói galéria" 1912). Gino Severinit (1883) a mozgás festői problémája foglalkoztatta, a mozgásritmusokat szétvágva, fázisaiban helyezte egymás mellé. („A boulevard"; „Pan-pan-tánc Monicoban" 1909-11; „Táncosnő a Tabarin-bárban" 1912) Severini tiszta, dekoratív színeket használt. A futurizmus csak periférikus állomása volt a modern képzőművészetnek, bár az expresszionistákra gyakorolt hatása miatt bekapcsolódott a modern festészet egyetemes vérkeringésébe.