4.1.6. Duális szervezetek

iDevice ikon

A duális szervezeti struktúrákban létezik egy munkamegosztási, hatásköri és koordinációs elvek alapján működő primer struktúra, amelyre ráépül egy szekunder struktúra.

A divizionális szervezetek nem kellően rugalmasak a piaci behatásokkal szemben, ezért olyan szervezettípusban kellett továbbgondolkodni, amelyben biztosítható a szervezet hosszú távú stabilitása úgy, hogy közben a környezeti változásokhoz való gyors alkalmazkodás is megmaradjon.

Vizsgáljunk meg két ilyen szervezeti struktúrát!
 

Stratégiai üzleti egységekkel működő szervezetek

Egy vállalaton belül léteznek felszálló ágban lévő termékek, melyek beruházást, fejlesztést igényelnek, de vannak leszállóágban lévő termékek is, melyek kivonulási stratégiák alkalmazását igénylik. Ez azzal jár, hogy az egyes divíziók eltérő versenyhelyzetbe kerülnek, ami felerősítheti a divizionális szervezeti forma gyengeségeit. Ennek megoldására jöttek létre a stratégiai üzleti egységek.

A stratégiai üzleti egység olyan szervezeti megoldás, amit az adott stratégiai üzleti területhez rendelnek. A stratégiai üzleti területhez olyan homogén termékcsoportok tartoznak, melyeket a vevők jól azonosítható köre vásárol meg. A stratégiai üzleti területek a vállalatnak egy-egy olyan piaci szegmensei, melyek egymástól viszonylag függetlenül működnek, önállóan meghatározható tulajdonságaik vannak.

A meglévő primer alapstruktúrát megtartva, arra ráépítve alakítják ki a stratégiai üzleti egységeket. Nézzünk egy lehetséges verziót a stratégiai üzleti egységek (SÜE) kialakítására.

11. ábra  

 

A stratégiai üzleti egységek legfontosabb strukturális jellemzői: 

  • a duális szervezet magán viseli az elsődleges struktúra jegyeit;
  • termék és piaci portfoliók szerint alakítják ki a stratégiai üzleti egységeket;
  • kettős hatáskörmegosztás jön létre;
  • a stratégiai döntések decentralizálására nagyobb lehetőség nyílik;
  • a divizionális és mátrix szervezet koordinációs eszközei egyaránt érvényesülnek.

A stratégiai üzleti egységek előnyei: 

  • nincs szükség az elsődleges struktúrához tartozó anyagi, pénzügyi, információs folyamatok jelentős átrendezésére;
  • gyorsan alkalmazkodó, rugalmas szervezetet eredményez;
  • hatékonyságnövekedést eredményezhet.

A stratégiai üzleti egységek hátrányai: 

  • szervezeti bizonytalanságot kelthet a tagokban;
  • a kettős hierarchia pozícióharcokat eredményezhet.

 

Team szervezetek

Azon szervezeti formákat sorolhatjuk ide, amelyek esetében az alapstruktúra jelentős megváltoztatása nélkül teamek rendszere, hálózata épül rá a szervezetre, ezzel a megoldással biztosítható a gyorsan változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás. 

Hatékony működésének feltételei: 

  • dinamikusan változó, organikus szervezeti megoldásokat igénylő környezet;
  • döntés-előkészítő fázisban célszerű használni, az operativitást igénylő fázisokban kevésbé hatékony.

A team szervezet egy másodlagos struktúrát eredményez a szervezetben, ami ráépül az alapstruktúrára. Elképzelhetjük úgyis, mintha egy árnyék vetődne a szervezetre, amely a különböző formában kombinálódott teamek összességéből származik. 

A team szervezet hátrányai: 

  • növekszik a döntés-előkészítésre és a döntésre fordított idő;
  • elvonja a munkatársak egy részének energiáit az operatív munkavégzéstől;
  • háttérbe szorulhat az egyéni felelősségvállalás.

Team szervezet előnyei: 

  • jelentősen elősegítheti a rosszul strukturált és többtényezős problémák kezelését;
  • felgyorsíthatja a vállalaton belüli információs folyamatokat;
  • a döntésekben való részvétel a munkatársak megelégedettségét eredményezheti.