1.7. Egyházi és világi témák: Rubens és Rembrandt festészete
8. ábra
Rembrandt:
Önarckép
A két művész együttes tárgyalását, sőt bizonyos fokú szembeállítását még egy körülmény indokolja. Mindketten Németalföldön tevékenykedtek, abban a térségben, amely csak kevéssel korábban vált ketté, két etnikailag nagyjából egységes, de társadalmilag, vallásilag különböző „országgá". Rubens és Rembrandt művészetének, pályafutásának alakulásán tehát lemérhetjük, hogyan befolyásolta e két eltérő jellegű társadalmi környezet művészetük fejlődését. Rubens a déli, katolikus, spanyol uralom alá tartozó tartományban működött. Az abszolutisztikus hatalom, az ellenreformációban győztes egyház meghatározta megbízásainak jellegét, mondanivalóját, a feldolgozandó témát. Dinamikus, szenzualista, reprezentatív művészete szorosan összefügg a társadalom felépítésével, ideológiájával. Igaz, megbízói között sok a gazdag polgár, de azok mentalitása, világnézete más, mint a holland középosztályé. A céhek nem csoportportrékat rendelnek, mint északon, hanem kápolnákba oltárképeket, vallásos témájú festményeket. Hollandiában, ahol Rembrandt élt, győzött a függetlenségi mozgalom, diadalmaskodott a reformáció. Jellegzetesen polgári társadalom alakult ki, ennek megfelelő kultúrával, a polgárság volt tehát a művészet megrendelője, „fogyasztója". E protestáns polgári szemlélet Rembrandt művészetét is determinálta: témaválasztását, feldolgozásmódját, társadalmi helyzetét, festői problémáit - egészen a késői, egyéni hangú művekig.
9. ábra
Rembrandt:
Éjjeli őrjárat
Bal oldalon: Rubens: A kereszt felállítása
Jobb oldalon Rubens: A három Grácia