A multimédiarendszert független információk számítógép-vezérelt integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg.

A multimédia szó maga is olyan rendszert definiál, amely biztosítja a felhasználó (egyén vagy csoportok) számára a különböző struktúrában (kép, grafika, mozgókép, hang, írott szöveg, adatállományok stb) rögzített, nem szükségszerűen egy adatbázisban lévő digitális információ interaktív elérhetőségét, annak rögzítését, tárolását, bővítését és megjelenítését.

A multimédia alkalmazásokban szereplő különböző médiumtípusok egyidejű (szinkron) illetve egymást követő (aszinkron) használata egységes megjelenítő platformon történik.

Az egyes médiumok adatainak tárolása, feldolgozása és megjelenítése digitális módon megy végbe. A médiumok integrációja valamely magas szintű (jellemzően objektumorientált) programozási nyelv, vagy multimédia szerzői rendszer használatával valósul meg, párhuzamosan az interaktivitást és a navigációt is biztosító lehetőségek kialakításával.

A médiumokat célszerű bizonyos kritériumok szerint csoportosítanunk, és az elvezet a médium fogalmának megértéséhez is. A médiumok csoportosításának egyik szempontja az információ kezelésében betöltött szerep lehet.

• Felfogásmédiumok
  Az ember érzékelési módja szerinti médiumok lehetnek auditívek és vizuálisak, hiszen az emberi látás- és hallásérzékelésen alapulnak. Az auditív médiumok lehetnek beszéd-, zaj-, zenehordozók, míg vizuálisak a nyomtatott szöveg, ábra, állókép. Ebből a sorból kimaradt az animáció és a mozgókép, azért mert állóképek sorozatai.
• Képviseletmédiumok
  Az információ többféleképpen is kódolható. A szöveg ASCII, az audio jelek PCM vagy ADPCM; az állóképek pl. BMP, GIF, JPEG; a mozgóképek AVI, MPEG kódolásúak. A kódolási módokról az egyes médiumok ismertetése szól.
• Bemutatás-médiumok
  A médiumok a számítógép input, ill. output portján is elég változatos formában jelenhetnek meg. A billentyűzet, a videokamera, a szkenner és a mikrofon beviteli (input) médiumok, míg a képernyő és a hangszóró kiviteli (output) médiumok. Bemutatási térnek nevezzük a bemutatás-médium azon részét, amelyet az információ megjelenítésére felhasznál. A bemutatási terek lehetnek egy vagy több dimenziósak, a képernyő kétdimenziós, míg a beszéd és a zene mono, sztereo, kvadrofon hangakusztikus térben jelentkezik.
• Tárolásmédiumok
  Az információ tárolása történhet a felhasználó eszközén (pl. számítógépén) vagy pedig egy központi eszközön (pl. szerveren). A tárolás elve szerint megkülönböztetünk mágneses tárakat (hajlékony, merev), optikai tárakat (CD, DVD család), magnetooptikai tárakat (CD), vegyi tárakat (mikrofilm), esetleg papír tárakat.
• Átvitelmédiumok
  Fontos ismérve az információnak a továbbítás módja, amely lehet vezetékes ill. vezeték nélküli. A vezetékes adatátviteli közeg lehet sodort érpár árnyékoló burkolattal (STP) ill. anélkül (UTP), koaxiális kábel és üvegszálas kábel. Az előbbi kettőn az információ elektromos jel, míg az utóbbin fényimpulzusok formájában terjed.
• Információcsere-médiumok
  Az információ és a médium egymáshoz való viszonya az adatátvitel során lehet direkt és indirekt. A indirekt továbbításnál a médium és az információ egymástól elválaszthatatlan. A direkt továbbításnál az információ és a médium elválik egymástól. A médiumok csoportosítása az információk időfüggősége alapján is lehetséges.
• Diszkrét médiumok
  Az időtől függetlenek, ezeknél az adatok érvényessége nem függ időbeli feltételektől. Ilyen például a szöveg vagy az ábra, amelynek érzékelése és értelmezése nem függ időkorlátoktól, például az emberek különböző sebességgel olvashatják el ugyanazt a szöveget, vagy tanulmányozhatják ugyanazt az ábrát.
• Folyamatos médiumok
  Ezeket időfüggőnek is nevezik, hiszen az információt nem csak annak tartalma, hanem annak rendelkezésre állási ideje is befolyásolja. Az időfüggő médiumok prominens képviselői a video és az audio, ma már digitalizált - mintavételezett - adatsorozata. Az időfüggőségre példa egy túl későn mintavételezett, átvitt audioszekvencia, amely a hangszórókon egy később átvitt hangminta után tud csak megjelenni.

A multimédia információs rendszerének jellemzőit úgy foglalhatjuk tehát össze, hogy

• tartalmaz minimum egy diszkrét és egy folytonos médiumot - kombináció;
• az egyes médiumok elkülönítetten vannak tárolva, lehetővé téve azok rugalmas felhasználását - függetlenség;
• a rendszer elemei közötti időbeli, térbeli és tartalmi kapcsolatot számítógéppel és a rajta futó programok segítségével lehet biztosítani - számítógépes integráció;
• a számítógépes hálózatok lehetővé teszik a multimédia információ nagy távolságra való eljuttatását, másokkal történő kicserélését - kommunikációképesség.