Ahhoz, hogy érveinket, véleményünket elfogadtassuk, partnerünket meggyőzzük valamiről, érveket használunk, azaz érvelünk. Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel saját állításunk igazságát bizonyítjuk, vagy mások álláspontját cáfoljuk. Az érvelés nemcsak a tárgyalások, a nyilvánosságnak szánt beszédfajták fontos része, de a mindennapi életünkből sem hiányozhat. A bizonyítékok egy részét készen kapjuk, ilyenek például a másoktól származó idézetek, a véleményünket bizonyító állásfoglalások, jogszabályok, törvények. A bizonyítékok más részét magunk alkotjuk a saját tapasztalataink, megfigyeléseink, példáink alapján. A helyes és meggyőző érvelés alapfeltétele a józan gondolkodás, valamint ugyannak a dolognak a több oldalról történő megközelítése. Érvelésünk akkor lesz sikeres, ha minél több érvet tudunk állításunk bizonyítására felhozni.

Az érvek fölépítése

Bármi mellett vagy ellen érvelünk, a jó érv általában három részből áll: 

• a tétel (mi a meggyőződésem),
• a bizonyíték (a meggyőződésem megindokolása),
• az őket összekötő elem, a meghatározás (rámutatok a meggyőződésem és az indokaim közötti összefüggésre).

A tétel az érvelés alapja. A tétel fogalmazza meg az állításunkat, a javaslatunkat, vagyis azt, amiről érvelünk. A tétel akkor jó, ha világos, mindenki számára érthető, követhető. A bizonyíték a tétel másik eleme, amely a tétel indoklását, magyarázatát fogalmazza meg. Nem elég csak kijelenteni véleményünket, a sikeres meggyőzés feltétele, hogy bizonyítsuk is azt. A meghatározás a tétel és a bizonyíték közötti összefüggés magyarázza meg, teszi világossá a befogadó számára. Ez a rész el is maradhat akkor, amikor az mindenki számára egyértelmű és ismert. 

Nézzünk egy példát!