Előadások, közlemények, kutatások eredményei:

1. Balesetek általános iskolákban a 2004/2005-ös tanévben Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. okt. 3-5. Gyulai É. Bényi M., Kakucs R.

A IV. Miniszteriális Konferencia négy prioritása közül egyik a gyermekbalesetek megelőzése. Az iskoláskorú gyermekek az év 10 hónapjában idejük jelentős részét az intézetek falai között töltik. Ezért fontos, hogy ott biztonságban legyenek, a környezeti tényezők miatt ne érje őket baleset.

Az OKK-OKI Gyermek és- Ifjúsághigiénés Osztálya az ÁNTSZ intézetekkel együttműködve országos felmérést végzett az általános és középiskolákban ill. azok kollégiumaiban, a 2004/2005. tanévben történt balesetekről. Az országos intézetben kidolgozott kérdőívet az ÁNTSZ területi intézeteinek munkatársai töltötték ki helyszíni szemlék során 2006-ban. Az adatgyűjtés szempontjai: a sérült neme, életkora, a baleset helyszíne, a sérülés jellege, a baleset súlyossága, a baleset jellemző oka (rövid egymondatos leírás).

Az OKI osztályon feldolgozott kérdőívek alapján, a 2004/2005. tanévben 1942 iskolában 7039 baleset történt. A balesetek jellemző oka a tanulói figyelmetlenség volt, a tárgyi környezet az esetek 2 %-ában játszott szerepet. A környezeti tényezők közül főként a talaj ill. padozat hibái (47%) vezettek sérülésekhez, de a bútorok (12%), nyílászárók (11%) és sporteszközök (9%) hibái is okoztak baleseteket.

Bár a fiúk baleseti veszélyeztetettsége nagyobb, a tárgyi környezet műszaki hibái a lányok körében szerepelnek gyakrabban baleseti tényezőként.

Összefoglalva, az iskolai balesetek megelőzésében - a tudatos pedagógiai tevékenység mellett - fontos feladat a tárgyi környezet műszaki hibáinak megszüntetése. A baleseti okok és körülmények ismerete segíti az ÁNTSZ munkatársainak hatékony balesetmegelőző tevékenységét.

Amit a számszerű eredményektől függetlenül fontosnak tartunk: a baleset-megelőzés rövid idő alatt helyet kapott a hagyományos higiénés munkában.

2. Kollégiumok (diákotthonok) higiénés helyzetének országos felmérése - 2004 (Egészségtudomány, 2005. 3.) Bihari Á., Kakucs R., Gyulai É., Zentai É., Kásai Ildikó

Az utóbbi években a felsőoktatásba bekerülő egyre nagyobb-az előző évekhez képest 3-4-szeres tanulólétszám jelentősen befolyásolta a kollégiumok higiénés helyzetét. A megváltozott körülmények szükségessé tették egy átfogó helyzetkép kialakítását, melynek jó módszere az egységes szempontrendszer alapján végzett országos felmérés. A felmérést az ÁNTSZ területi intézetei végezték, az OKK-OKI Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztályának irányításával.

A felmérés 882 kollégiumot érintett, melyek 120 ezer tanuló tárgyi környezetét jelentik (alap, közép, felsőfok). A kérdőív 59 kérdést tartalmazott, a kollégium épületére, környezetére, üzemelésére, tanuló-, háló-, vizes csoportjainak helyiségeire, és a kollégium által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan.

Meghatározásra kerültek azok az alapvető feltételek, amelyek a higiénés szempontból megfelelő kollégium követelményei. Ezen mutatók közül legnagyobb gyakorisággal fordult elő kifogásoltság az épületek műszaki állapota (75 %), ezzel összhangban a vizes csoportok állaga (45%) és a kollégiumok berendezése (40 %) terén.

A vizsgálat adatai alapján a megfelelő kollégiumok kritériumaként felállított higiénés mutatók egyidejűleg, csupán a kollégiumok 11 %-ban vannak jelen (100 kollégium).

3. A gyermekek és ifjak egészséges napirendjének kialakítása - pedagógiai, egészségügyi és közegészségügyi szempontok - Módszertani segédanyag - 2004 Szőke Katalin, Ferenczi Lászlóné

A jól kialakított napirend a gyermek személyiségébe tudatosan beépített szokásrendszer, mely minden életkorban megkönnyíti a külső körülményekhez való alkalmazkodást. A napirend alakítás a születés pillanatában kezdődő nevelési folyamat, amelynek első és mindvégig legfontosabb színtere a család, de alapvető szerepük van a különböző gyermekintézményeknek is. A helyes napirendnek egészségügyi és pedagógiai követelményei vannak, melyek érvényesítésével, jó eséllyel garantálható az egészséges életmód kialakítása. Szerzők az ismeretanyagot abban a reményben juttatják el az oktatási intézményekhez, hogy megfelelő segítséget találjanak benne az egészségfejlesztési tantervek készítéséhez.

Az egészségfejlesztési tantervek igazi értelmét az adja meg, hogy az egészséges életmód szempontjából fontos információkat rögzíti és eljuttatja az érintett célszereplőkhöz, a diákokhoz. Az intézményekben dolgozó felelős team (pedagógus, orvos, védőnő, testnevelő) munkatársai pedig a gyermek egészségi állapotának, életmódjának pontos ismeretében komplex egészségfejlesztési intervenciót folytathatnak.

Cél: olyan egészségmegőrző program hatékony működtetése az iskolákban, mely a mozgás, táplálkozás és az egészségmagatartás kedvező irányba terelésével segítse a gyermek harmonikus fejlődését, teljesítőképességét és környezethez történő alkalmazkodását.

Sajnos a gyermek rendelkezésére álló szocializációs színterek (család, intézményen kívüli életmód), nagy általánosságban nem kedveznek az egészséges életvitelnek. Az egészségfejlesztést munkaköri feladatként végző és vállaló munkatársak eredményeket csak nagyon összehangolt, jól szervezett csapatmunkától várhatnak.

Az egészségnevelési intervenciónak a gyermekeken kívül el kell érnie a felnőtt lakosság - így a szülők - minél szélesebb körét is.

4. Óvodák higiénés helyzetének országos felmérése - 2003 (Egészségtudomány, 2005. 1.) Bihari Á., Kakucs R., Gyulai É., Zentai É., Szőke K.

Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai, az óvodák higiénés helyzetét is megváltoztatták. Ez tette szükségessé az egységes szempontrendszer alapján végzett országos felmérést, melyet az ÁNTSZ területi Intézetei végeztek, az OKK-OKI Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztályának irányításával. A vizsgálat, 4705 óvoda helyszíni szemléje során, 56 kérdést tartalmazó kérdőív felhasználásával történt. A felmérés kitért az óvoda épületének, udvarának, funkcionális helyiségeinek higiénés paramétereire, az óvodai étkeztetés és a kémiai biztonság feltételeire, az állattartás körülményeire, valamint az óvodai egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeire. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a megfelelő óvodák kritériumaként felállított 10 higiénés paraméter egyenként, az óvodák 60-80 %-nál megtalálható, de azok egyidejű jelenléte, csupán az óvodák 14 %-nál valósult meg.