Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítők (futár, küldönc, posta, számítógép stb.) útján jutnak el a címzetthez. A levelezés története azonos az írás kialakulásával, már az ókori Egyiptomban is találkozunk levelezéssel. Kezdetben csak az írásos parancsokat, értesítéseket, jelentéseket továbbították, de később a Kr.e. XIII-XII. században már a magánlevelezés is gyakori volt. Ezt bizonyítják a feltárt levélszekrények. Az egyiptomiak papirusztekercseken küldték üzeneteiket. Más népeknél különféle módját találjuk meg a levelezésnek. A sumérok agyagtáblába vésett ékírással, az indiaiak fakérgen, pálmalevélen, bőrön, a kínaiak csonton és teknőspáncélon leveleztek egymással. Az ókori Római Birodalom területén már olyan elterjedt volt a levelezés, hogy az államügyek gyors intézésére az egész birodalmat behálózó portaszolgálat volt. 

Annak ellenére, hogy több fejlett birodalomban találkozunk kiterjedt postaszolgálattal, a levelezés széleskörű elterjedése sok-sok évszázadot vett igénybe. A levelezés csak a XIX. század második felében vált általánossá. A levelezés alapvető két formáját, a magán- és a hivatalos levelet különítjük el. E két levélfajtának nagyon sokféle altípusa van. Közülük itt csak a hivatalos levelek formai és tartalmi sajátosságait, illetve néhány fajtáját mutatjuk be.