A vevői igények meghatározásához az első lépés meghatározni az adott termék vevőkörét, ez viszont nem mindig egyszerű. Mint később látni fogjuk, mivel a minőségirányítási rendszer a vevői igények kielégítésére épül, ezért a piackutatások egyik elengedhetetlen célja ennek felderítése. De kik is számítanak vevőknek? 

A vevőket kétféle szempontból is tudjuk csoportosítani: 

a) Közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) vevők: Közvetlen vevő az, aki fogyasztja, használja és/vagy fizet a termékért. Aki lehet ugyanazon személy, de lehet különböző is, pl.: a cég veszi meg az irodaszereket, de a dolgozók használják, a szülők a gyermekeik számára veszik meg a játékokat...
A közvetett vevő fogalomkörébe beletartoznak mindazok a csoportok, szervezetek és személyek, akikre hatnak a szervezetek tevékenységei. Pl. a betongyár mellett élő emberek részesülnek a házaikat ellepő finom porból. Ha a szervezet figyelmen kívül hagyja a közvetett vevőit, működése veszélybe kerülhet.

3. ábra:
Közvetett vevő 

b) Külső és belső vevők:
Külső vevők:

• a végső vásárlók, akik megveszik a terméket vagy szolgáltatást,
• a beszállítók (alvállalkozók),
• azok a személyek vagy csoportok, akik finanszírozzák a terméket vagy szolgáltatást, illetve részesülnek a termék/szolgáltatás eredményéből (részvényesek, tulajdonosok, társadalom).

Belső vevők:

• a szervezet saját munkatársai, akik a termék/szolgáltatás előállítói, megvalósítói.

Vevői lánc: Amint láttuk, a beszállítólánc 3 résztvevőből áll. Az életben - akár a szervezeten belül, akár a szervezetek közötti viszonyokat vizsgáljuk - az átadó kapcsolatok sorozata működik.

A szervezeten belül a folyamatok szolgálják ki egymást, az egyik folyamat kimenete egyben a másik bemenete, így lesz az egyik folyamat az azt megelőző folyamat vevője, illetve az egyik dolgozó a másik vevője. Mivel így a folyamatláncok egymásra épülnek, ha valahol hiba történik, sokszor csak a külső vevő szembesül a problémával. 

4. ábra:
Vevői lánc