Ez a szerencsés emberi alkat hiányzik a tehetségben nem kisebb, de egyenletesség terén lényegesen ingatagabb Borsos Józsefből (1821-1883). Bécsben tanul és működik sokáig, ünnepelt arckép- és életképfestőként tér haza Pestre. Első hazai művei ragyogó festői megjelenítésű, pompás anyagkezelésű arcképek, amelyek nagy sikert arattak. A kor arckép- és életképfestők legkiválóbbja volt. Megkapó érzékletességgel, alapos festői tudással dolgozott. Ő közvetítette hozzánk a kor igényének annyira megfelelő, bensőséges hangulatú és érzelmes tárgyú életképet. Erőteljes jellemábrázoló készsége, feszes képszerkesztése már-már monumentális hatású műveket alkot. De hiányzik munkásságából az az egyenletesség, az a harmónia és kitartás, ami Barabás egyéniségének és művészetének sajátja. Életképei közül kiemelkedik az 1851-ben festett, kitűnően szerkesztett és előadott „Bál után" című kép. Borsos mindinkább önmagával vívódik, fejlődése és lendülete megtorpan. Csakhamar abbahagyja a festést és a fejlődő fényképészet művelője lesz. Híresebb művei: Galambposta, Lányok bál után.

40. ábra
Borsos József: Galambposta
Borsos József: Lányok bál után

Nemcsak a szaporodó folyóirat- és almanach-kiadványok igényelnek képmellékleteket illusztráció, tájkép, arckép vagy divatkép formájában, a grafikai művészet egyre fontosabb szerepet tölt be. Ismeretek terjesztését, ábrázolási témák népszerűsítését csakúgy vállalják, mint ahogyan gyorsan fokozódó mértékben válnak kereskedelmi áruvá is. Ezt az igényt főleg külföldről érkező metszetek és litográfiák teljesítik, de hazai mesterek és műhelyek is működnek már. A legnevezetesebb festmények - például Barabás művei - ily módon válnak igazán ismertté.