Az impresszionizmus nem volt olyan értékű korstílus, mint például korábban a reneszánsz vagy a barokk. Ahogy nem létezik realista vagy naturalista építészet, úgy impresszionista építészet sincs. Az impresszionizmus virágkora egybeesett az építészetben az eklekticizmus uralmával. A zenében és az irodalomban beszélhetünk impresszionista iskoláról, az iparművészetben azonban nem, és az impresszionista elvek a szobrászatban is csak részben realizálódtak. A művészettörténeti szakirodalom általában Auguste Rodin (1840-1917) művészetét minősíti impresszionistának. Ezt a minősítést azonban csupán fenntartással lehet elfogadni, nem is csak azért, mert magától értetődően az impresszionizmus néhány lényegi összetevője - mint például a fénybontás - csak a festészetben realizálható, hanem mert Rodin művészete számos impresszionizmus ellenes vonást is tartalmaz. Igaz, hogy Rodin szobrain nagy szerepet kapott a fény-árnyék, a festői hatás - ez azonban már a barokk plasztika jellemzője is volt. A barokk fény-árnyékkontraszttól eltérően azonban Rodin szobrain a fény némiképp csakugyan hasonló szerepet játszik, mint a plein air festményeken, tehát formát lazít, feloldja a sziluettet. De sokkal inkább az impresszionizmushoz közelíti Rodin szobrait, hogy nála is hiányzik a szilárd szerkezeti váz, a tulajdonképpeni szigorú kompozíció, gyakran rögzíti a mozgást, a hirtelen mozdulatot, a pillanatszerűt, a lebbenőt. Rodin művészete egyszerre érintkezik az impresszionizmussal és a szimbolizmussal, mint ahogy kortársa volt mindkét iránynak. Formavilága pedig némiképp a szecesszióval is rokon. Rodin az akadémiára nem tudott bejutni. Díszítőszobrászként tanulta ki a mintázás mesterségét. 1864-ben jelentkezett először a Szalonba, de a „Törött orrú férfi" című portréját visszautasították. 1877-ben mintázta első sikert aratott művét, az „Érckorszak"-ot, amelyet a Szalon is kiállított. 1880-ban megbízták a Musée des Arts Décoratifs kapujának szánt kompozíció elkészítésével. Dante művéből merítve a témát, „A pokol kapuja" címmel kezdte hatalmas méretű és vállalkozású művét mintázni. E tervéhez számos részletkompozíciót mintázott, közöttük a híres „Gondolkodó"-t.

76. ábra
Rodin: A gondolkodó

1884-ben alkotta a „Calais-i polgárok" című drámai csoportkompozícióját, amely ugyancsak a hivatalos kritika támadását váltotta ki, csak 1895-ben állították fel. Hasonló volt a sorsa a zseniális Balzac-emlékművének is, amely Párizsban csak 1939-ben került felállításra. E nagy kompozíciók mellett különösen aktjai és portréi voltak jelentősek.

77. ábra
Rodin: Calais-i polgárok
Rodin: Balzac-emlékmű

Rodin hatása a századfordulón végiggyűrűzött Európán. A közép-európaiak közül a magyar Stróbl Alajos (1856-1926) érdemel elsősorban figyelmet. E szobrászok túlnyomó része azonban nem tudta elhatárolni magát az akadémizmus sablonmegoldásaitól, néhányan pedig a rodini formákat és szimbolikát a szecesszió felé kanyarították.

78. ábra
Stróbl Alajos: Fürdőző nő
Stróbl Alajos: Szent István király lovasszobra