A társadalomtudományok leggyakrabban alkalmazott adatgyűjtési módszere az interjú. Tág értelmezésben ide sorolható minden olyan eljárás, amely szóbeli vagy írásbeli kérdésfeltevéssel dolgozik.

Ily módon ebbe a csoportba tartoznak a kérdőíves megkérdezési módszerek is.

A kérdőíves felmérésekről már volt szó, itt a személyes felkereséssel készített különböző interjútechnikák jellemzőit, a módszer alkalmazásának sajátos vonásait tekintjük át.

Az interjútechnikákat csoportosítjuk a kérdezési mód és az egy interjú alkalmával egyszerre résztvevők (kérdezettek) száma szerint.

A kérdezési mód szerinti interjútechnikák és azok jellemzői:

• Lágy (puha) interjú lényege, hogy a kérdező a kérdezettel szemben viselkedésében minden egyes alkalommal érezteti barátságosságát, rokonszenvét, egyetértését. A lágy interjútechnika abból az elgondolásból származik, hogy a kérdezettek őszinteségét csak ezzel a gyanakvást elaltató eljárással lehet elérni.
• A kemény interjútechnika éppen az előző ellentéte. A kérdezőnek olyan stratégiát kell alkalmaznia, amelynek nyomán a kérdezett úgy érzi, hogy válaszait ellenőrzik, hogy az esetleges ellentmondásokra felhívják a figyelmét.
• A semleges interjú a lágy technikából kialakult kérdezési mód, amelynek alkalmazása vált a leggyakoribbá az utóbbi időben. A lényege, hogy tárgyilagosságra törekszik, amellyel sokkal inkább biztosítani lehet az együttműködést a kérdezettel. Ennek a technikának van egy fajtája, melyet kooperatív interjúnak nevezünk, amelynek legfontosabb ismérve, hogy a kérdező a kérdezettet egy közös feladat végrehajtására kéri.

Az interjútechnikát a kérdezett és kérdező és a feladat függvényében, e három tényező ismeretében kell kiválasztanunk.