5.4. A grafikus állományok létrehozásának módszerei, a raszteres és vektoros létrehozás, szerkesztés, állománytípus

iDevice ikon

Számítógépes grafikák létrehozásakor, szerkesztésekor kétféle technológia áll rendelkezésünkre: a raszteres (képpont, pixel) és a vektoros szerkesztés, tárolási elv.

A rasztergrafika

A rasztergrafika, másként pixelgrafika olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk. A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket mátrix-szerűen elrendezett képpontokból, pixelekből építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. A képet a képpontjai helyének és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre úgy, mintha egy mozaik kockáit raknánk egymás mellé. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A kép minőségét több felbontás-típus egyszerre határozza meg.

A vektorgrafika

A vektorgrafika vagy geometriai modellezés a számítógépes grafikában az az eljárás, melynek során geometriai primitíveket (rajzelemeket), mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket használunk képek leírására.

Példa a vektoros és raszteres állományokra: rajzoljunk kört!

Egy kör raszteres szerkesztése esetén a teljes kép minden képpontját tároljuk, tehát nemcsak magát az alakzatot, hanem a felbontás függvényében a teljes grafikai tartalmat.

Vektoros szerkesztés esetén nem szükséges a teljes állomány minden képpontjának tárolása: ebben az esetben a kör alakját képezzük le különböző primitívek segítségével. A vektoros kör esetében tehát pusztán ezeket az értékeket kell tárolnunk: a kör sugara, a középpont helye, a vonal stílusa (például folytonos, szaggatott stb.) és színe (esetleg áttetsző), zárt alakzatnál a körbezárt terület kitöltési stílusa és színe (esetleg áttetsző).

 

A raszter- és vektorgrafika összehasonlítása:

 

Rasztergrafika

Vektorgrafika

Fájlméret

Az adatállomány nagyméretű. A kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több képpont adatait kell tárolni.

Az adatállomány általában kisméretű. A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép leírásához – tehát minél több görbéből áll a kép –, annál nagyobb a vektoros állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyítésével nem változik a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete sem.

Feldolgozás, megjelenítés

Gyors

A vektoros primitívek feldolgozásának erőforrásigénye miatt a bonyolult vektorgrafikus állományok feldolgozása lassú lehet.

Felbontás,
nagyíthatóság

A felbontás rögzített: nagyításnál a minőség romlik

A vektoros grafikák torzulásmentesen nagyíthatók tetszőleges felbontásra.

Szerkeszthetőség

A raszteres grafikák utólagos szerkesztése – kötött tárolás és rögzített felbontás miatt –nehézkes. A képpont alapú – és nem különálló objektum alapú – tárolás miatt viszont lehetőségünk van fotótechnikai eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára.

Az alakzatok méretei (paraméterek) tárolhatók és így később megváltoztathatók. Ez azt is jelenti, hogy az objektumok mozgatása, nagyítása-kicsinyítése, forgatása, kitöltése stb. nem megy a pontosság rovására. A vektoros alakzatok átalakítása a rugalmas tárolásnak köszönhetően igen egyszerű. Mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak, nincs lehetőségünk fotótechnikai eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára.

Javasolt
állományok

Fényképek

Alakzatok, 3D objektumok, kevés színből álló grafikák

Az Adobe Flash rajzeszközei vektorosak, de természetesen rasztergrafikát is tudunk kezelni.

Raszteres lehetőségek:

  • képek importálása;
  • képek alaptulajdonságainak (pl. tömörítés) beállítása;
  • futásidőben történő betöltés (ezzel a funkcióval a Szerzői rendszerek II. tananyagban foglalkozunk részletesen);
  • grafikák programkódokkal történő rajzolása a bitmapData osztállyal (ezzel a funkcióval a Szerzői rendszerek II. tananyagban foglalkozunk részletesen).

Vektoros lehetőségek:

  • rajzeszközök használatával grafikák szabadkézi létrehozása;
  • szabadkézi és pontos értékekkel történő transzformálás használata;
  • raszteres állományok vektorizálása és szerkesztése.