10.1. Kultúra, művészet
66. ábra
Lovasszobor a bambergi székesegyházból
III. Fülöp francia király szoborképmása
Nem afféle eszményített fejedelemábrázolás ez - mosolygó arccal, miként ez szokásos volt -, hanem a halotti maszk nyomán készült hű portré, ezért mérföldkőnek számít a realizmus felé haladó gótikus sírszobrászat fejlődésében.
A gótikus festészetben - csak úgy, mint a szobrászatban - az ábrázolás merevsége lassan feloldódik. A semleges, rendszerint arany háttér előtt az eleinte erősen nyújtott alakok emberibbé válnak, jellemábrázolásra is van már példa. Körülöttük megjelennek a természeti környezet egyre hívebben ábrázolt elemei, épületek és városok ábrázolásai. Falfestmények, táblaképek és kódexillusztrációk, miniatúrák egyaránt nagy számban maradtak ránk. A gótikus festészet első nagy mestere a firenzei a kor legnagyobb festője, Giotto di Bondone (1267-1337). Fő művei Assisiben a San Francesco-templom Szent Ferenc életét ábrázoló falkép-sorozata, a padovai Cappella dell'Arena Mária életét elbeszélő freskói és a firenzei Santa Croce templom két kápolnájának falfestményei. A táblaképfestészet nagy németalföldi mesterei a XV. század első felében Jan van Eyck és testvére Hubert, fő művük a belgiumi Gent városa székesegyházában az ún. genti szárnyasoltár. A gótikus képzőművészet egyik jelentős ága az üvegfestészet. A gótikus templomépítészet törekvése - hogy a bevilágítást fokozza és ezért növelje az ablaknyílásokat - vezet a műfaj virágzásához. A hatalmas ablaknyílásokat színes üvegelemekből, ólompálcákkal összefogott, mozaikszerűen összeállított, vallásos tárgyú nagy méretű képek, ill. dekoratív üvegfelületek zárják el. A sokszínű üvegen át beeső fény a belső térben különlegesen szép hatású. A számos templomban megőrzött üvegablakok közül kiemelkednek a franciaországi Chartres-i székesegyház, a párizsi Notre Dame és Sainte-Chapelle csodálatos kompozíciójú és színű, nagyméretű üvegfestményei.