Magyarországon a gótika a XIII. század második felében kezd meghonosodni, és a XVI. század elejéig virágzik. Meghonosodásában a ciszterciek, majd a kolduló rendek templom- és kolostorépítkezéseinek volt jelentős szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb a szomszédos Ausztria és Csehország gótikus építészetének hatása erősödik a területükről hívott és részben itt letelepedő mesterek révén. A hazai gótika korai szakasza a XIII. század második felére és a XIV. század elejére, virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás és II. Ulászló korára esik. A magyarországi gótika alkotásai méreteikben és kiképzésükben szerények. A francia és a német gótika templomtömegeivel szemben a lényegesen kisebb hazai templomok inkább zárt, tömbszerű megjelenésűek. Nagy számban épültek kisméretű falusi templomok is.

Fennmaradt gótikus templomaink közül az egyes korszakok jellegzetes emlékei a korai budavári Boldogasszony- vagy Mátyás-templom és a soproni egykori ferences-templom, a virágkori soproni Szent Mihály-templom és a kassai Szent Erzsébet-templom, valamint a pesti belvárosi templom szentélye, a későgótikus szegedi alsóvárosi ferences templom és a nyírbátori mai református templom, továbbá a siklósi vár kápolnája. Budapest: Budavári Boldogasszony- (Mátyás-) templom. A budai várhegyen a tatárjárás után települt város plébániatemploma 1255 és 1269 között épült. A templomot a XIX. század végén Schulek Frigyes restaurálta, erősen megújítva az eredeti részeket, módosítva az alaprajzot és a homlokzatokat, és a déli toronyra dél-német minták alapján csipkézett kősisakot emelt. Sopron: Egykori ferences templom. 1280 és 1340 között épült, a ferences templomainkra jellemző alaprajzzal, de a rendi szokásoktól a gazdag díszítéssel és a torony elhelyezésével eltérve. Sopron: Szent Mihály-templom. A belvároson kívül, a XIV-XV. században épült a nagyméretű plébániatemplom. Hosszháza háromhajós, bazilikális. Ebből az utolsó négykaréjos pillérpáron nyugvó diadalívekkel hosszú, sokszögzáródású főszentély és egyenesen lezárt, rövid oldalszentélyek nyílnak. A nyugati homlokzat előtt átlós támpilléres, négyszögű alépítményen nyolcszögű torony áll.

72. ábra
A soproni szent Mihály templom

Gótikus várépítészetünk legjelentősebb emlékei a budai királyi várpalota középkori maradványai, a visegrádi királyi vár és palota és a diósgyőri ugyancsak királyi vár romjai.

Budapest: Középkori budavári királyi palota. A királyi vár építését a tatárjárás után IV. Béla rendelte el. Kiépítése Nagy Lajos Zsigmond és Mátyás nevéhez fűződik. A palota a Várhegy déli, alacsonyabb szakaszán épült. Az északi, falakkal körülvett polgárvárostól árok és fal választotta el. A hegy fennsíkján épült együttest a századok során több védőövvel vették körül. A palotaegyüttes egykori megjelenését a Schedel-krónika 1480 körüli fametszetes, Duna felőli látképe és más metszetek érzékeltetik. A Mátyás által reneszánsz részekkel is bővített palotaegyüttes a török hódoltság alatt pusztulásnak indult. 1686-ban a visszafoglaláskor lőporrobbanás döntötte romba. A XVII. század végén megkezdett új palota építésekor a romokat is lerombolták, betemették, és föléjük építkeztek. A II. világháború rombolásai nyomán vált lehetővé módszeres feltárásuk és helyreállításuk.

73. ábra
A budai királyi palota