A művészet első formái fölött ma már hamar átsiklunk, holott figyelembe kéne vennünk, hogy a művészet első jelei nem a barlangrajzok vagy festmények voltak, hanem az, hogyan és milyen műgonddal alakította ki az ember mindennapi eszközeinek formáját. A kőszerszámok formáját a kor haladtával már nem bízta a véletlenre, hanem tudatosan, csiszolással, ütögetéssel formálgatta azokat, hogy az a céljának megfeleljen. A szerszámkészítés hozzászoktatta az ujjakat az aprólékos munkához, eközben kézügyessége fejlődött. Az ún. „mandulaalakú pengékben" pl. a tudósok már tudatos művészi tevékenységet vélnek felfedezni. (3. ábra). A művészet tehát egyidős lehet a munkával.

 

2. ábra
Őskori szakócák

Az őskori műalkotásokat két nagy csoportba lehet osztani.

Az első a kisméretű tárgyakon megjelenő alkotások, azaz a mobiliák csoportja. Ide tartoznak a kisplasztikák, a mintázott és faragott vagy festett tárgyak, melyek lehetnek használati eszközök, fegyverek, csont- és agancs darabkák. (3. ábra)

3. ábra
Bölény, rénszarvas agancsból készült dárdavető

A második csoportba a sziklarajzok és festmények, a vésetek és a domborművek tartoznak.

A két csoport elterjedési köre különböző. A barlangművészet pl. elsősorban Európára jellemző, míg kisplasztikák a világ minden tájáról kerültek elő. Hogy a kisplasztika keletkezett-e előbb vagy a rajzok és festmények, szintén nem tudjuk megválaszolni, mivel ugyanabból a korból maradt ránk mindkét műfajból lelet. Így nem tudjuk biztosan megállapítani, melyik volt előbb. Nagy valószínűséggel egymással párhuzamosan alakultak ki, és a két csoport leleteit együttesen kell vizsgálnunk, hiszen stílusok, témájuk és koruk szerint is összetartoznak.