5.2.1 Konfliktus
Nézzünk pár lépést arra, hogy hogyan lehet feloldani a konfliktust:
- A probléma felismerése
- Törekvés a probléma megoldására
- Személyek és a probléma külön választása
- Érzelmek féken tartása, megbeszélés alatt pozitív irányba terelése
- Aktív figyelem
- Megoldáskeresés
- Megoldás tudatosítása, meggyőződés a kölcsönös elfogadásról.
A konfliktussal kapcsolatban az embereknek általában negatív érzéseik vannak. Azonban felmerül a kérdés, hogy minden esetben negatív a konfliktus? Akkor működik jól a vállalat, ha soha senkinek nincs konfliktusa? A válasz nem egyszerű, azonban a gyakorlatot vizsgálva elmondhatjuk, hogy nem feltétlenül rossz a konfliktus. Hasznos is lehet, ha általa:
- Megismerhetők és megérthetők a vállalti követelmények
- A vezetés képes a szervezet szabályainak betartására
- Erősödik a belső összetartás, egység
- Megvilágításba kerülnek azok a problémák, melyekben változtatásra van szükség.
Problémához vezet, ha a csoport tagjai közül bárki a következő magatartásmintákat alkalmazza:
- Agresszivitás
- Blokkolás: a feladatok blokkolása egyet nem értéssel, ellenvélemények hangoztatásával
- Elkerülő viselkedés: feladatok előli kihátrálás
- Uralkodás
- Playboy viselkedés: önmagát előtérbe helyező, a csoporthoz tartozást háttérbe szorító viselkedés
A probléma felbukkanását elnyomó, hatékony viselkedés:
- Kezdeményezés: javaslatok, ötletek felsorakoztatása a cél érdekében
- Információadás
- Tisztázás: elvek, javaslatok, feladatok, elképzelések jelentésének, következményének feltárása
- Összegzés
- Realitás tesztelése: a kitalált megoldás megvalósítható-e, értelmezhető-e a jelen körülmények között?
- Harmonizálás: az ellentétek feloldására tett kísérlet
- Tesztelés: időről-időre ki kell próbálni, hogy a probléma megoldására tett törekvések mennyire hatékonyak
- Ösztönzés: a munkatársak bátorítása, ötleteik meghallgatása, előhívása
- Kiegyezés segítése: alternatívák megadása.
Nagyon fontos, hogy a munkacsoportok olyan emberekből álljanak, akik együtt tudnak dolgozni. Ezért már a csoport kialakításánál ügyelni kell a részletekre. Ezt segítendő, lássunk hét lépést a munkacsoport kialakításához:
1. Indulás
- Minden leendő tag egyforma figyelmet kapjon a csoport megalakításakor
- Célok világos felvázolása
- Jövőkép kialakítása
- A jövőkép megerősítése minden adandó alkalommal.
2. Megegyezés az alapokban
- A csoport tagjai fogadják el a célt
- Cél elérésének mérését mi alapján végzik?
- Tervtől való eltérés esetén mi történjen?
- Szerepek kiosztása, egyértelműsítése
- Más csoportokkal való együttműködés esetén a kapcsolódási pontok meghatározása
- Feladatok meghatározása
- Cél elérési folyamatának megtervezése, rövidtávú célok megállapítása, mérföldkövek kitűzése
3. Félelmek eloszlatása
- Minden munkatárs problémájának meghallgatása, kezelése
- Egyén és csoport kapcsolatának meghatározása, tudatosítása
- Munkatársak bevonása a megoldásba, javaslatgyűjtés, brainstorming
- Hibák beismerése, következmények vállalása, tisztázása annak, hogy a hibák elkerülhetetlenek
4. Részvétel ösztönzése
- Feladatok megoldásának lépéseit pontosan meg kell határozni, ki kell dolgozni
- A munkatársak bevonása a fejlesztésbe, mindenki dolgozzon, és erről informálja a többieket.
5. Csoportos érzelmi intelligencia normarendszerének bevezetése
-
Érzelmi tudatosságot kialakító normák
- Egymás megértése
- A jövő megalapozása
- Csoport önértékelése
- Visszajelzések kérése
- Szervezeti megértés
-
Az érzelmek szabályozását segítő normák
- Konfrontáció
- Törődés
- Munka érzelmi töltése
- Pozitív beállítódás
- A problémák proaktív megoldása
- Külső kapcsolatok kialakítása
6. Hatékonyság ellenőrzése
- Munka és teljesítmény rendszeres ellenőrzése
- Hiányosságok feltárása
7. Megfelelő csoportvezető kiválasztása
- Magas érzelmi intelligenciával rendelkezzen
- Legyen tisztába a célokkal
- Tudja hogyan érhető el a cél
- Konkretizálja az egyes csoporttagok szerepét
- Vonja be a munkatársakat a megvalósításba
- Kellő információval és utasítással szolgáljon
- Képes legyen a konfliktusokat megoldani
- Figyelje a feladat előrehaladását, vegye észre a fejlődést, lemaradást.
E fejezetben eddig egy csoport szemszögéből vizsgáltuk a feladat megoldást. Azonban a vállalatokban általában párhuzamosan több csoport tevékenykedik. Ezek között versengés lehet. Ez a versengés lehet tudatos, azaz a vállat vezetése által tudatosan keltett, ösztönző jellegű verseny, de lehet spontán, pusztán a vélt előnyökhöz jutás érdekében, vagy egyszerűen az emberek közötti kapcsolatok miatt kialakult verseny. Ha nem tudatos a verseny, akkor általában káros. Olyan felesleges erőket von el, melyekre szükség lenne. Információk, erőforrások nem kellő megosztását is eredményezheti. Ezért fokozott figyelmet kell rá szentelni, a felelős vezetőnek kordába kell tartani.