Az üzleti terv

Egy vállalkozás akkor lehet sikeres, ha hosszútávon fenn tud maradni az állandóan változó, mozgásban lévő piacon. Ezt csak úgy tudja megvalósítani, ha tartósan és rugalmasan alkalmazkodik a környezeti elemek változásaihoz, vagy képes arra, hogy elébe menjen ezen változásoknak. A vállalkozónak illetve az őt képviselő menedzsmentnek tisztában kell lennie a kihívásokkal, képesnek kell lenni a helyes és gyors reagálásra, döntéshozásra.

A vállalkozónak mindig rendelkeznie kell elképzeléssel arra vonatkozóan, hogy az előtte álló időszakban milyen cselekvésre van szükség.

 

A vállalkozók, vállalkozások önmaguk és külső szervek részére üzleti stratégiájukat az üzleti tervben fogalmazzák meg.

 

Egy üzlet tervezésének mindig a piackutatással kell kezdődnie. A kutatásból származó információkat célszerű fontosságuk, bizonyosságuk szerint szelektálni, majd ezek alapján meg kell érteni a piac dinamikáját. Ezután a vállalkozás belső elemzését végezzük, s a kapott eredményeket mérlegelve meg lehet fogalmazni a célokat, később a célokhoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat.

 

Az üzleti terv tartalmát elsősorban a vállalkozás tevékenysége, a finanszírozási formák, a már korábbi fázisban feltárt piaci viszonyokat, belső erős- és gyenge pontok elemzését figyelembe véve határozzák meg.

 

Az üzleti terv céljai az elérni kívánt eredménytől függően eltérőek lehetnek:

Az első cél:

A vállalkozási ötletek kidolgozása. Legfontosabb előnye, hogy lehetőség van a következmények nélküli tévedésre. A vállalkozó önmaga, illetve egy szűkebb kör számára készíti a tervet, amely szűkebb kör segíthet a tevékenységi cél megítélésénél.

A második cél:

Belső késztetés hatására a vállalkozó időről-időre értékelje saját vállalkozása teljesítményét tényleges adatok összehasonlító elemzésével. Így még időben ellenőrizhető, hogy az elképzeléshez képest az előrejelzések helyesek voltak-e, lehetővé válik azonnali beavatkozással az elkövetett hibák korrigálása.

A harmadik cél:

Meglévő tulajdonostársak meggyőzése az üzleti tevékenység helyességéről, bővítéséről esetleges megváltoztatásáról.

A negyedik cél:

Új tulajdonos társak, mint külső forrás bevonása. Ehhez részletes tájékoztatást kell adni, hiszen a célcsoport még nem ismeri, de meg akarja ismerni a vállalkozás előéletét, terveit, elképzeléseit a jövőre vonatkozóan.

Az ötödik cél:

Az üzleti partnerek számára készített terv, melynek fő meghatározója a marketing munka, a marketingterv. A pénzügyi tervről, fontosabb számviteli adatokról nem kell számot adni, hiszen csak informálni szeretnénk meglévő és leendő partnereinket a velük kapcsolatos jövőbeni elképzeléseinkről.

A hatodik cél:

Külső, nem tulajdonlás szerű tőkebevonási (banki hiteligénylés), pénzszerzési cél áll a háttérben. Nem lehet cél a mindenáron történő pénzszerzés, hanem a pénz, mint eszköz jelenjen meg az üzleti tervben meghatározott feladatok eléréséhez úgy, hogy az üzletnek vesztese ne legyen.