Az előzőekben megvizsgáltuk, hogy milyen szervezeti formák léteznek. Ezek közül nem mind jellemző az oktatásra. Szűkítsük most a vizsgálatot az oktatási intézményekre!

A szervezeti formát ebben az esetben is az intézmény mérete határozza meg, de vannak speciális feladatok, szervezeti elemek, melyek csak az oktatásban fordulnak elő.

Lineáris szervezet:

E szervezeti formában meghatározott csoportokat rendelünk az igazgatóhelyettesek alá. Ők adnak utasításokat a tanároknak, és ellenőrzik azok végrehajtását. Pl. Alsó tagozatot vezető igazgatóhelyettes és felső tagozatot vezető igazgatóhelyettes.

Általános iskolákra jellemző.

Funkcionális szervezet:

Az igazgatóhelyettesek munkamegosztása funkció alapján jön létre, más jellegű feladatok irányítását végzik. Ugyanazt a csoportot több vezető is irányíthatja más-más szempont alapján. Meg kell határozni, hogy az igazgatóhelyettesek mely kérdésekben dönthetnek teljes önállósággal, és mit kell egyeztetniük az igazgatóval. Célszerű az igazgatóhelyetteseknek egymással is egyeztetni, mert egyébként fennáll annak a veszélye, hogy keresztintézkedéseket hoznak.

Másik veszélye a szervezeti típusnak, hogy a tanárok nincsenek tisztában a függelmi kapcsolatokkal. Ezért tudatosítani kell bennük, hogy tulajdonképpen ki is a közvetlen felettesük, kihez is tartoznak. Ez a szervezeti forma nagyobb méretű iskolákra jellemző.

Törzskari szervezet:

Gyakorlatilag bármelyik szervezeti forma kiegészíthető törzskarral. Iskola esetében a törzskarba bevonhatók a nagyobb munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács képviselője, a szakszervezet képviselője, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat képviselője, esetleg a fenntartó képviselője. Így a vezető döntései nagyobb támogatottságot fognak élvezni. Ugyanakkor a döntés meghozatala sokkal több időt fog igénybe venni. Fontos, hogy a törzskar csak segítő testület. A döntést az igazgatónak kell meghoznia, és a felelősséget is neki kell vállalnia. A pedagógusok a törzskar segítségével érvényesíthetik legjobban elképzeléseiket.