Ebben a fejezetben először definiáltuk a szervezet fogalmát, majd a szervezetekben megvalósítható munkamegosztási módszereket tárgyaltuk.

A szervezetek olyan rendszerek, melyek meghatározott (autonóm) célkitűzések érdekében, különböző erőforrások igénybevételével összehangolt működésre képesek, és ennek megvalósításához belső irányítási funkcióval rendelkeznek.

Munkamegosztás: a teljes munkát jól meghatározott egységekre bontják, és ezeket az egységeket felosztják a dolgozók között. A munkamegosztás háromféle elv alapján jöhet létre: funkció alapján, tárgyi alapon, régió alapján.

Attól függően, hogy az egyes munkavégző egységekben a munkamegosztás hány elv alapján történik, létezik: egydimenziós szervezet, illetve többdimenziós szervezet.

Ezután megvizsgáltuk, hogy az utasítási hatáskör megosztása szempontjából megkülönböztethetünk egyvonalas, illetve többvonalas szervezeteket.

Illetve kitértünk a koordináció kérdésére, mely a szervezet részeinek összehangolásában játszik kulcsfontosságú szerepet.

A fejezet legfontosabb egysége a különböző méretű vállalatok működése során megvalósítható szervezeti formákról szól.

Ezek közül a legfontosabb „tiszta" szervezeti formák:

• lineáris szervezet (e szervezet kapcsán kell megemlíteni a törzskart, mint vezetőt segítő szervezeti egységet)
• funkcionális szervezet (mely továbbfejlődése során alakul ki a lineáris funkcionális szervezet)
• divizionális szervezet (a mai modern vállalatok közkedvelt szervezeti felépítése)
• mátrix szervezet (a kutatási, projektorientált szervezetek felépítése)

Illetve az „összetett", jogilag külön kategóriát alkotó szervezeti formák közül:

• konszern
• és holding szervezetek.

Végül, mivel az iskola is egy speciális szervezet megvizsgáltuk az iskolai szervezeti formákat, és azt tapasztaltuk, hogy az előző szervezeti formákhoz képest általában három típus az elterjedt: lineáris, funkcionális és törzskari. E szervezeti formáknál megvizsgáltuk az igazgató, a helyettesek valamint a munkaközösség vezetők szerepét, feladatait a szervezetben.