6. ábra - Divizionális szervezet

Divizionális szervezet akkor jön létre, ha az alaptevékenységet valamilyen elv szerint teljesen különálló egységekre bontják. Ezeknek az egységeknek a továbbiakban már nincs szoros kapcsolatuk egymással, csak az anyavállalat központi céljának kell alárendelniük magukat, de működésük már nagymértékben önállósult. A szétválasztási szempont lehet valamilyen termékcsoport vagy termelőegység. Tehát vagy különböző jellegű termékeket készítenek az egyes divíziók (pl. Philips márkanév alatt léteznek híradástechnikai berendezések /egyik divízió/, léteznek konyhai berendezések /másik divízió/), vagy földrajzilag elkülönülnek az egyes részlegek (pl. Suzukit gyártanak Japánban /egyik divízió/, gyártanak Magyarországon /másik divízió/, de gyártanak Amerikában is /harmadik divízió/).

Az egyes divíziók teljesen önálló egységnek tekinthetők, így van saját vezetőségük és a vezetéshez tartozó egyéb osztályaik is.

A szervezeti forma előnyei:

• széles termékválaszték kialakításának lehetősége,
• termékcsaládok kifejleszthetősége,
• dinamikus piaci környezet,
• versengés a divíziók között,
• teljesítményre ösztönző légkör,
• stratégiai és operatív feladatok szétválása,
• világos divíziós célok.

Hátrányai:

Divízió-egoizmusra épül, azaz az egyes divíziók saját munkájukat tartják a vállalat szempontjából a legfontosabbnak, és mivel sok helyen kell szinte azonos feladatokat ellátni, megnő a létszám.