4.2 A döntéshozatal összetevői

iDevice ikon

Racionális oldal

Ez az elmélet feltételezi, hogy a vezetők teljesen racionálisan tudnak döntéseket hozni, mellőzve minden személyes és külső tényezőt. Az elv szerint a döntés menete a következő:

  • Világosan definiálni kell a célokat, ezekre pontos kritériumokat kell felállítani
  • A kritériumokat súlyozni kell fontosságuk alapján
  • A döntéshez szükséges összes alternatívát meg kell ismerni
  • A megadott kritériumrendszer alapján értékelni kell az összes alternatívát
  • Ezek alapján osztályozni kell az alternatívákat
  • A legjobb osztályzatot kapott alternatívát kell választani.

Sajnos (vagy inkább szerencsére?) a döntéseink nem ilyen racionálisak. Rengeteg irracionális tényező is befolyásolja a döntést meghozó személyeket.

Személyes oldal

Az előző elmélet ellentéte, alapvető állítása, hogy a vezetők döntéseit személyes indíttatásuk, érzelmeik jobban befolyásolja mint a racionális gondolkodás. George Odiorne nevéhez fűződik az elmélet. Véleménye szerint

  • A vezető belekapaszkodik egy tényezőbe, és nem engedi azt el
  • Vonzódik a botrányos ügyekhez, és felnagyítja jelentőségüket
  • Minden tényt morális oldalról közelít meg
  • Vonzódik a romantikus történetekhez, és előtérbe helyezi azokat más - esetleg sokkal fontosabb - tényekkel szemben.

Kielégítő döntés

Felismerve a racionális döntési elv kivitelezhetetlenségét, Herbert Simon kidolgozta a korlátozott racionalitás elvét. Véleménye szerint az emberi agy képtelen olyan bonyolult döntési folyamat elvégzésére, melyet a racionális döntések megkívánnának. Ezek alapján az „adminisztratív ember" döntési felfogását javasolja az alábbi feltételekkel:

  • Az alternatívák és korlátok megismerését az ember csak korlátozottan tudja befogadni
  • Az emberek a valós világot képzik le magukban, azt egyszerűsítik, újra strukturálják, ám eközben hibás képet alakítanak ki
  • Az emberek nem törekszenek az optimális alternatíva kiválasztására, hanem az első változatnál megállnak, mely kielégíti jelenlegi elvárásaikat
  • Az elvárási szintek nem állandóak. A legutóbbi alternatíva lehetséges eredménye visszahat elvárásainkra.