Bár a döntéselmélet szervesen kapcsolódik a vezetéselmélethez, azért került külön fejezetbe, mert egy sajátos és fontos részterülete a vezetéselméletnek. Munkája során az összes vezető döntéseket hoz. E döntések minőségén múlik a vállalat sorsa.

A fejezetben először megvizsgáltuk a problémaelmélet legfontosabb kérdéseit, definiáltuk a probléma fogalmát, megvizsgáltuk megoldási lehetőségeit.

Probléma: akkor keletkezik, ha a jelenlegi állapotból nem tudunk eljutni a kívánt állapotba, és ez a felismerés tudatosul bennünk.

A problémamegoldás menete:

• Felismerjük a problémát.
• Elemezzük a problémát.
• Alternatívákat dolgozunk ki a probléma elhárítása érdekében.
• Kiválasztunk egyet az alternatívák közül.
• Meg kell valósítanunk a kiválasztott alternatívát.
• Ellenőrizzük, hogy a megvalósítás valóban sikeres volt-e, azaz visszacsatolást végzünk.

Rá kellett jönnünk, hogy döntésre akkor van szükség, ha felismertük a problémát. Most már definiálhatjuk a döntés fogalmát is.

Döntés: dönteni annyit jelent, mint a rendelkezésre álló alternatívák közül kiválasztani egyet, mégpedig azt, amelyik az adott körülmények közül a legmegfelelőbbnek tűnik. 

Ezután a döntési típusok vizsgálatával a döntési eseteket kategorizáltuk, melyek közül kiemelten fontos az egyéni és a csoportos döntés.

• Egyéni döntés: egy ember hozza meg a döntést.
• Csoportos döntés: a döntés meghozásában két vagy több ember vesz részt.

Mind az egyéni, mind pedig a csoportos döntésnek vannak előnyei és hátrányai is, ezeket a vezetőknek a hatékony munkavégzés érdekében ismerniük kell. Egy vezetőnek mindkét módszert megfelelően kell tudnia alkalmazni. Vannak esetek, mikor nincs mód csoportos döntéshozásra, ekkor egyéni döntést kell hozni. Viszont fontos kérdésekben érdemes kihasználni a csoportos döntések nyújtotta előnyöket.