Ez az elmélet azon alapszik, hogy az emberek életük során folyamatosan tanulnak. Itt nem csupán arra a tanulásra kell gondolni, amely az iskolapadban történik, hanem arra is, hogy az emberek a mindennapi életükben az egészen egyszerű dolgoktól a nagyon bonyolultig különböző cselekvéseket visznek véghez. Ezek a cselekedetek lehetnek jók is és hibásak is (bizonyára mindenki tett már valamit, amiről később kiderült, hogy nem volt jó cselekedet, még ha az adott pillanatban annak is látszott). Általában az emberek tanulnak hibáikból, és igyekeznek az ugyanazt a hibát legközelebb elkerülni.

Viszont ha egy cselekedetük jónak bizonyult, akkor azt szeretnék megismételni. Azt, hogy a cselekedet jó vagy rossz, a környezetünk pozitív vagy negatív reakciója dönti el. Támogatáson tehát azt a cselekvést értjük, amellyel megerősítünk valakit a viselkedése helyességében, vagy éppen a helytelenségét tárjuk fel előtte. 

A támogatásnak különböző formái léteznek:

• Pozitív megerősítés: akkor beszélhetünk róla, ha valakinek a viselkedését (cselekvését) jónak találtuk, és ezt vele közöljük is valamilyen formában. Ennek a várható hatása, hogy az egyén legközelebb is ugyanígy fog viselkedni. Pl. jutalmazás, dicséret.
• Negatív megerősítés célja az, hogy az adott viselkedésről tudatosítsuk, hogy nem volt helyes, így az egyén remélhetőleg legközelebb megpróbálja elkerülni. Pl. elbeszélgetés során meggyőzzük a dolgozót a cselekvés helytelenségéről.
• Kioltás: akkor használható, ha előre tudjuk, hogy az adott viselkedés negatív megerősítése sem javítaná a helyzetet, sőt még rosszabb eredményt érne el. Ekkor célszerű tudomást sem venni a viselkedésről, és megvárni, míg magától elmúlik. Természetesen, ha magától nem múlik el, akkor valamilyen más stratégiát kell alkalmazni.
  Pl. A vezetők gyakran szokták ezt a módszert alkalmazni abban az esetben, ha valamilyen kérésnek nem szeretnének eleget tenni, de nem is akarnak tőle egyértelműen elzárkózni. Bizonyára mindenki hallott már olyan esetről, mikor valaki fizetésemelést, vagy valamilyen technikai beruházást kért főnökétől, és a válasz csupán annyi volt, hogy „Majd.". Nem volt módja a vezetőnek se pozitív-, se negatív megerősítést adni, abban reménykedett, hogy előbb-utóbb elfelejti kollégája a kérést.
• Büntetés: az ismétlődő helytelen viselkedés megszüntetésére irányul. A büntetésnek számos változata lehet, az enyhétől az erősig. Pl. ha többszöri negatív megerősítés után még mindig kárt okoz a dolgozó a vállalatnak, büntethetjük prémiummegvonással.