7.1 A szervezeti vásárlók és beszerzési sajátosságaik
A szervezeti vásárlók piacát három nagy csoportba osztjuk:
- ipari piac;
- viszonteladói piac;
- kormányzati piac.
Ipari piac
Az ipari piacon árukat és szolgáltatásokat vásárolnak, amelyeket alapanyagként vagy félkész termékként használnak fel más termék vagy szolgáltatás előállításához. Az ipari piac főbb szereplői ágazatok szerint a teljesség igénye nélkül a következők:
- mezőgazdaság;
- erdő- és vadgazdálkodás;
- bányászat;
- feldolgozóipar;
- építőipar;
- pénzügyi piac stb.
Viszonteladói piac
Azon egyének vagy szervezetek összessége, amelyek azért vásárolnak termékeket, hogy tovább-, vagy bérbe adhassák azokat profitszerzés reményében. Tehát a viszonteladó nem más, mint kapocs a termelő (ipari piac) és a végfelhasználó (fogyasztói piac) között.
Kormányzati piac
A kormányzati piac szereplői azért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy kormányfunkcióiknak eleget tegyenek (lakossági szükségleteket elégítsenek ki). Pénzük adókból származik, melyet nyílt vagy meghívásos tenderek keretében költenek el a társadalmi jólét növelése érdekében (pl. iskolák építése, utak karbantartása, hivatalok működtetése stb.).
A kormányzati piac szereplői:
- országos kormányzati szervek;
- helyi önkormányzatok;
- hivatalok;
- minisztériumok;
- rendőrség;
- honvédség;
- börtönök;
- egészségügyi intézmények stb.
Most, hogy már tudjuk, milyen intézmények, szervezetek csoportja alkotja ezt a piacot, nézzük meg, miben különbözik a szervezeti és fogyasztói piac!
|
Szervezeti piac |
Fogyasztói piac |
|
A szervezetek eladnak és vásárolnak |
A fogyasztók csak vásárolnak. |
|
Szoros eladó-vevő kapcsolat alakul ki. |
Laza vagy kapcsolat nélküli eladó-vevő viszony |
|
Termelés, továbbértékesítés, társadalmi jólét növelése céljából vásárolnak alapanyagot, félkész terméket (alkatrész, gép) vagy készterméket. |
Saját felhasználásra, fogyasztásra vásárolnak. |
|
Vásárlás célja: profitnövelés, vagy a kormányzati piacon az egyének, a lakosság jólétének növelése (más szükségletének kielégítése érdekében folytatják beszerzésüket és termelésüket). |
Vásárlás célja: egyén vagy háztartás igényeinek, szükségleteinek kielégítése (saját igényeik kielégítése érdekében végzik beszerzésüket). |
|
A vásárlás/beszerzés folyamata többlépcsős, időben hosszú folyamat, mivel a döntést a szervezet bizonyos tagjai, osztályai, igazgatói közösen hozzák meg, mely konszenzus megtalálásához viszonylag sok időre van szükség. |
A vásárlás viszonylag rövid idő alatt zajlik le (kis értékű beszerzés esetén egy személy dönt, míg nagy értékű vásárlásnál több személy is belefolyhat a döntés meghozatalába). |
|
Kiemelt szerepet kap a referencia, garancia a szervezeti vásárlók beszerzésénél, továbbá a beszállító stabilitása, megbízhatósága is vizsgálat tárgya. |
Általában csak nagy értékű (tartós fogyasztási cikk esetén) vásárlásoknál játszik szerepet a garancia, jótállás (hiszen kis összegű a kockázat), ismerősök ajánlata, így nem mindig körültekintően (ld. impulzusvásárlás) hozzák meg a fogyasztók vásárlási döntéseiket. |
|
Ár és egyéb szerződéses paraméterek változtatására, alkura is van lehetőség a beszerzési döntések tárgyalási fázisában. |
Általában nincs lehetőség alkura. |
32.
ábra
A szervezeti és a fogyasztói piac összehasonlítása
Ebből az összehasonlításból is jól látszik, hogy a szervezeti piac nem más, mint azon egyének összessége, akik egy szervezet keretében, annak számára szerzik be a szükséges javakat:
- annak érdekében, hogy azokkal más terméket vagy szolgáltatást állítsanak elő (ipari piac),
- nyereséggel továbbértékesítsék azokat (viszonteladói piac), vagy
- a rájuk bízott funkciók ellátása érdekében végzik beszerzésüket (kormányzati piac).