2.6. Összefoglalás
- Egyiptomot a civilizáció bölcsőjének tekintik. Csak a XIX. században kezdték el komolyabban kutatni, a napóleoni háborúk után.
- Egyiptom a Nílus mentén fekszik, Alsó- és Felső Egyiptomra lehet osztani
- Fejlett kultúrával rendelkeztek, melynek alapja a vallás és a túlvilági életben való hit volt. A művészeti alkotásokat gyakorlatilag ennek rendelték alá.
- A képzőművészetnek leginkább az építészet adott helyet.
- A síkábrázolás témáját szintén a túlvilági élet határozza meg. Funkciójukat tekintve minden alkotás azért jött létre, hogy a halottat eligazítsa a túlvilágon. Tehát nem a nyilvánosságnak szánták őket.
- A művészek minták alapján dolgoztak, meghatározott szabályok, mint pl. a legnagyobb felületek törvénye alapján. Ezért láthatjuk némileg sematikusnak az egyiptomi művészetet, de mindezek ellenére is jelentős fejlődés figyelhető meg művészetükben.
- A síkban is szeretnék érzékeltetni az időt és a teret, melyet sávok kialakításával oldanak meg, ill. „körüljárják" tárgyukat. (aspektusos ábrázolás)
- Az élőlények méretét annak megfelelően alakítják, hogy az adott személy milyen szerepet öltött be a társadalomban.
- A szobrászatban hasonló szabályok szerint dolgoznak a művészek. A csípők egy magasságban vannak, nem tekinthet, és nem hajolhat el oldalra. A frontalitás és az ünnepélyes testtartás méltóságot fejez ki. A végtagok nem feltétlenül szimmetrikusak, pl. felemelheti egyik karját, vagy a mellére teheti. A szobrok közt sokkal több kivételt találunk a fő szabály alól.
- Minden műfajban élénk, szimbolikus színeket használnak. A fény-árnyék hatást nem alkalmazzák. A férfiakat mindig sötétebb, a nőket halványabb bőrrel ábrázolják.
- Az isteneket mindig egyértelmű attribútumokkal ábrázolják.
- Fejlett volt a fémművesség.
- Az építészet legfontosabb műfajai a templomok és a sírépítmények.
- A templomok a hatalmas méretek ellenére nem a nagy tömegek befogadására készültek. Oda csak a papok és az előkelők léphettek be.
- A sírépítmények mérete és alakja koronként, s azon belül is az elhunyt rangjától függően változik. Lényegében mindegyik a bebalzsamozott holttestet, a múmiát befogadó sírkamrából és a túlvilági élethez szükséges tárgyak, áldozati ajándékok tárolására szolgáló helyiségekből áll. Két alfaja a masztaba és a piramis.
- Egyiptom emlékeit koronként tárgyalva beszélhetünk archaikus korról, az Óbirodalom koráról, Első átmeneti korról, a Középbirodalom koráról, Második átmeneti korról, az Újbirodalom koráról és a Késői korról.
- Az egyiptomiak írása hieroglif írás. A hieroglifákat 1799-ben fejtette meg a francia Champollion az ún. rosetti kő segítségével.
- A hieroglif írás nem képírás, hanem szótag- és betűírás, melynek a hétköznapokban az egyszerűsített, kevésbé ünnepélyes változatát, a démotikus írást használták.
- Az egyiptomi kultúra hatásának jelentősége más kultúrákra felmérhetetlen.