4.3. Festészet
Végül a kor festészetét és díszítőművészetét is érintenünk kell. A festészet
témái egyre köznapibbak. A komikus vagy zsánerábrázolások tárgyai a régi
mondákból származnak, de ezek az új ízlésnek megfelelő értelmezést kaptak. A
festők olykor összetett, rendkívüli lelkiállapotokat próbáltak ábrázolni, és a
szobrászokhoz hasonlóan, vonzódtak a végletesen tragikus helyzetekhez. Több olyan művész neve is fennmaradt,
aki csendéleteiről volt híres; mások a fényhatások festésében tűntek ki, és
volt, aki tájképfestészettel foglalkozott. Az „Odüsszeiá"-ból meríti
tárgyát néhány, a Vatikánban őrzött, i. e. II. századi festmények alapján
készült, egy esquilinusi házból származó római kompozíció, amelyeken a művész a
sziklák és a tenger különböző távolságban lévő részleteit páratlan
mesterségbeli tudással örökítette meg. Ezeknek az alkotóknak a stílusát jól
érzékeltetik azok a pompeji festmények is, amelyeknek a kivitelezésekor a
művész elhagyta a körvonalakat és részleteket, és csak festékfoltokat használt.
36. ábra
Heraklész megtalálja fiát
Az i. e. II. századi görög eredeti nyomán készült freskó a herculaneumi bazilika falát díszítette. Alexandria specialitása a falburkolásra használt üveg festése volt. A padlót színes márványdarabokból kirakott mozaikok fedték.