6.1. Építészet

iDevice ikon

A Flaviusok által emeltetett épületek főleg Nero palotájának a helyére kerültek. Nero életének utolsó éveiben fantasztikus építészeti ötletekkel állt elő. A Flaviusok a köz hasznára fordították Nero elhagyott, romos épületeit, és egy új, kisebb császári palotát emeltek, csaknem kizárólag fogadásokra. Nero kertjeinek és hatalmas szobrának a helyére került a Vespasianus és Titus által emeltetett Amphitheatrum Flavium, vagyis a Colosseum. Elliptikus küzdőtere kiválóan megfelelt a gladiátorok és a vadállatok viadalának rendezésére. Az amfiteátrumot eredeti római épülettípusnak tartják.

41. ábra
A római Colosseum

A Colosseummal szemben, és azzal mintegy ellentétet alkotva, egy kecses diadalív emelkedik: Titus zsidó háborújának emlékműve. Szerencsés elhelyezése révén a Forum Romanum valóságos bejárati kapujának tűnik. A diadalív külső díszítését mindössze architektonikus elemek és a frízen, valamint a kapunyílás felső sarkaiban néhány dombormű képezi, a kapu belsejében lévő két relief viszont a kor római művészetének legeredetibb alkotásai közül való. Mindkettő a történeti relief már ismert típusához tartozik. Az egyiken a győzelmi menetet látjuk, a másikon a diadalmenet egyik legfontosabb jelenetét: egy csoport szolga győzelmi trófeaként a jeruzsálemi templom kincseit viszi a vállán.

A két dombormű külön érdekessége az előtérben elhelyezkedő alakok rendkívül plasztikus kidolgozása, amelyet a művész a háttérben lévők lapos reliefjeivel kombinált; az előtér és a háttér közötti eltérés a távlat rendkívül hű benyomását kelti. Az új technika először a hellénisztikus korban jelentkezett, de teljesen csak a római művészetben, mégpedig a Flaviusok korának alkotásaiban fejlődött ki. Titus diadalívének domborművei nyilván festve voltak, és a különböző színek még inkább hangsúlyozták perspektivikus hatásukat.

Az építkezések Traianus hosszú és dicsőséges uralkodása alatt folytatódtak. Traianus, uralkodásának húsz éve alatt (98-117) az egész birodalmat és elsősorban Rómát fényűző épületekkel gazdagította. A Traianus idején létrehozott alkotások egyik jellegzetes példája az a beneventói (Beneventum) diadalív, amely a Brindisibe (Brundisium) vezető út elején emelkedik.

42. ábra
Traianus beneventói diadalíve

Traianust a szintén hispániai Hadrianus követte a császári trónon. A 117-től 138-ig uralkodó Hadrianus az építészet szerelmese volt. Fennmaradt róla, hogy ő maga készítette az uralkodása alatt emelt legjelentősebb épületek terveit, és kivitelezésükben is részt vett. Hadrianus kezdeményezésére sok templomot emeltek a keleti tartományokban és Egyiptomban is. Az uralkodó sokat utazott, kifinomult érzékkel szemlélte a távoli tartományok monumentális épületeit, majd megpróbálta utánozni őket Rómában. Görögország iránti vonzódását ma is tanúsítja Athénban a Hadrianus-ív.
Hadrianus Róma közelében, Tiburban épített nagyszabású villáján érezhető vonzódása az egzotikumhoz; egyes részei egyenesen egyiptomi, illetve keleti stílusúak. A Hadrianus-villa maradványai még romjaiban is hatalmasak, a stukkórétegtől megfosztott boltívek óriási tereket fednek. A villa területén könyvtárak, színházak, fürdők, vendégházak, latin és keleti isteneknek szentelt templomok álltak, tele szobrokkal és a legkülönbözőbb műtárgyakkal. Keresztény templommá alakítva, de épp ezért tökéletesen megőrzött állapotban maradt ránk Róma híres Pantheonja, melyet Hadrianus idején átépítettek.

43. ábra
Bal oldalon: A Pantheon
Jobb oldalon: A Pantheon belülről

A Pantheon igazi különlegessége azonban abban áll, hogy új felfogás testesül meg benne: az építészet először itt lett igazán a belső terek kialakításának művészete. A görög templomok nagy többségét abban a tudatban emelték, hogy kívülről fogják őket szemlélni, hiszen az áldozati szertartásokon a nép a templom előtt álló oltárt vette körül. A Pantheon viszont azt a belső teret zárja közre, amelyben a hívők azért gyűlnek össze, hogy a külvilágtól elzárva létesítsenek kapcsolatot az istenekkel. Az épület valamennyi istennek hajlékot adott, így szükségszerűen az ég és a föld szintézise lett. Ezért is kerek alaprajzú, és ezért fedi kupola. Ha a kupola felületét gondolatban teljes gömbbé egészítjük ki, ez a gömb épp a templom padlóját érinti.