4.1.2 A makrokörnyezet elemzése
A vállalat beszállítói, piaci közvetítői, vevői, versenytársai és a közvélemény makrokörnyezetben működik, mely alakítja a vállalat lehetőségeit és az ellene irányuló fenyegetéseket. Ezek az erők a vállalat számára nem ellenőrizhetők, adottak, befolyásolni nem tudja, de megfigyelheti azokat, és alkalmazkodni tud a változásokhoz. Ebből következően a vállalat makrokörnyezete határozza meg a marketing lehetőségeit és alkalmazását.
A makrokörnyezet elemei:
S - Social - társadalmi, demográfiai, szociális hatások;T - Technical - technológiai, műszaki hatások;
E - Economical - gazdasági hatások;
E - Environmental - természeti hatások;
P - Political - politikai, jogi hatások.
Nézzük meg közelebbről az egyes tényezőket:
Társadalmi, demográfiai, szociális hatások (Social)
A népesség változása fontos befolyásoló tényező, mert a fogyasztói piac szereplői egyének és háztartások, ezért a demográfiai trendek direkt módon befolyásolják a vállalkozások tevékenységét, mely meghatározza az adott termék forgalmazási mennyiséget, árát stb.
Demográfiai tényezők típusai:
- Népességszám alakulása - születések, halálozások aránya
- Népesség korcsoportonkénti összetétele
- Iskola előttiek
- Iskoláskorúak
- Kamaszkorúak
- 25-40 éves fiatal felnőttek
- 40-65 középkorú felnőttek
- 65 év feletti időskorúak
- Családok száma és típusmegoszlása (háztartástípusok)
- Hagyományos (férj, feleség, gyerekek, nagyszülők)
- Egyedülállók
- Elváltak (egyszülős csonka családok)
- Élettársak
- Gyermektelen házaspárok
- Idős - már gyermektelen - házaspárok (üres fészek)
- Képzettségi csoportok
- Írástudatlanok
- Alsófokú végzettségűek
- Középfokú végzettségűek
- Diplomások
- Népesség földrajzi eloszlása
- Regionális piacok
- Városba irányuló piacok
- Zöldövezeti migráció
- Népesség etnikai összetétele
- Kulturális különbségek
- Fogyasztási különbségek
Technológiai, műszaki tényezők (Technical)
A technológiai környezet, műszaki színvonal befolyásolja a vállalat munkáját, termékeinek minőségét, előállításának gyorsaságát, disztribúcióját és a versenyt is, hiszen a versenyelőny megszerzéséhez szükséges a technológiai fejlettség, fejlesztési és beruházási hajlandóság és lehetőség.
Technológiai trendek:
- felgyorsult ütemű technológiai fejlődés (pl. a termékek életciklusa lerövidült 2-3 évre);
- forradalmi hatású innovációk jelentős túlsúlya (pl. számítógépek, Internet, robottechnika, biotechnológia);
- automatizálás - növeli a termelékenységet;
- kutatás-fejlesztés költségei nőnek (biotechnológia, génsebészet fejlődése);
- műszaki fejlesztések szigorú szabályozása, ellenőrzés szigorodása (biztonság, minőség, ISO, QS stb.).
Gazdasági tényezők (Economical)
A fogyasztás szempontjából meghatározó a vásárlőerő, de fontosak a gazdasági rendszer trendjei is:
- gazdasági növekedés: üzleti ciklusok, jövedelmek, költségvetés, munkanélküliség, szociális rendszer;
- reáljövedelmek alakulása: infláció, háztartások jövedelme, bérszínvonal, jövedelemelosztás;
- globalizáció: piaci koncentráció, gazdasági hatások romlása, egységes szabályozás;
- megtakarítás, hitellehetőség, kamatlábak, árfolyamok alakulása;
- adópolitika, versenypolitika, költségvetési politika.
A természeti tényezők folyamatos változáson mentek keresztül, melyek között vannak véges megújuló (erdő, föld), nem megújuló (olaj, szén, ásványi anyagok, nemesfémek) természeti erőforrások is.
Természeti környezet:
- nyersanyagok szűkössége (végtelen, véges megújuló, véges nem megújuló erőforrások);
- energiaforrások: alternatívák keresése;
- növekvő energiaköltségek;
- környezetvédelmi megfontolások: fogyasztás mérséklése, környezetbarát, természetes anyagok, újrahasznosítás, energiatakarékosság;
- infrastruktúra: közlekedés, szállítás, kommunikáció.
Politika és jogi tényezők (Political)
A környezeti tényezők közül a politikai és jogi hatások sem elhanyagolhatók, melyek előírásaikkal az üzleti életet szabályozzák:
- üzleti szabályozások;
- kereskedelmi szabályozás;
- adópolitika;
- fogyasztói érdekvédelem stb.
A modern piacgazdaságokban a gazdaság és a politika a stabilitás megőrzése érdekében csak apróbb finomításokra szorítkozik, míg az elmaradottabb országokban, ahol az üzleti szféra még fejletlen és strukturálatlan, és ezért nem valósul meg a harmonikus gazdasági növekedés, a gazdaságpolitika sokkal intenzívebb szerepet játszik, növelve a vállalatok kockázatát.